A tapasztalatcseréről tavaly szeptember 24-én kötött megállapodást a két ország, amelynek keretében már több lengyel munkacsoport is hazánkban járt. A magyar delegációban a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI), valamint a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) szakértői kaptak helyet, hogy a lengyel rendszert megismerve és a tanulságokat leszűrve fejleszthessék tovább a hazai gyakorlatot.
A látogatás első állomásaként a Varsó melletti Brwinówba érkezett a küldöttség. A város a „Zöld szomszédság” helyi akciócsoport területén helyezkedik el. Logójuk három zöld faágból áll, ami a Varsó környéki hármas kertvárosra (Brwinow, Podkowa Lesna, Milanowek) utal. Mint azt Anna Łukasiewicz, az együttműködés elöke elmondta, Varsó és a települések között kiváló a közlekedés, az emberek így szívesen telepednek le vidéken. Mottójuk: „Faluban lakni, városban dolgozni”. Mivel az erdő közvetlenül a lakóterület része, ezért meg kell tanítani az embereket, hogy hogyan éljenek itt. A nemzetközi erdők éve program keretében erre is szereznek forrást Grundtvig-keretből. Fontosnak tartják az egymás közötti közvetlen kommunikációt, hogy az emberek betekintést engedjenek saját magánszférájukba. Erre kiválóan alkalmas a „Nyitott Kertek Fesztiválja”, melynek keretében a programhoz csatlakozók tárt kapukkal várják portáikon az érdeklődőket. A két helyi fiatal által indított kezdeményezés annyira sikeresnek bizonyult, hogy mára már számos Varsó környéki település is csatlakozott hozzá. További mintát jelenthet a főváros körüli agglomeráció turisztikai vonzerejének növelésére, hogy a HACS települései évente hagyományőrző fesztiválokat rendeznek, melyeken ősi mesterségeket mutatnak be.
A második napon a küldöttség a vidékfejlesztési és mezőgazdasági szaktanácsadás lengyel rendszerével kezdett megismerkedni. Mint azt Krzysztof Mościcki, a Mezőgazdasági Szaktanácsadási Központ (Centrum Doradztwa Rolniczego, CDR) igazgatója elmondta, a a Mezőgazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozó intézet országos központja Brwinówban található, ezen kívül területi képviselettel foglalkozó irodáik vannak Poznanban, Radomban és Krakkóban. Ezek mindegyike külön feladatokat lát el. A központ fő profilját a tanácsadók képzése, valamint az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról szóló információk terjesztése jelenti. A vidékfejlesztésért, falusi- és agroturizmusért, valamint a HACS-okkal fenntartott kapcsolatért Krakkó felel, a biogazdálkodásért, kísérleti módszerekért, a kölcsönös megfeleltetés oktatásáért és a termékfeldolgozás segítéséért Radom, Poznan pedig a tanácsadók nyilvántartását és az agrár-környezetgazdálkodási kérdéseket kapta.
A gazdákkal így a központ közvetlenül nem, csak a minden régiós szintű közigazgatási egységben, azaz vajdaságban található helyi tanácsadó kirendeltségen keresztül lép kapcsolatba, mondta el Anna Karwat, a radomi kirendeltség módszertani osztályának munkatársa. Mellettük az agrárkamarák és az akkreditált magánvállalatok foglalkozhatnak ezzel a tevékenységgel – utóbbiak ellenőrzése szintén a CDR feladata. Versenyekkel, rendezvényekkel is igyekeznek elősegíteni a fejlettebb technikák alkalmazását, ezen kívül a kutatóintézetekkel fenntartott kapcsolat révén is próbálják elérni, hogy a tananyag lépést tartson a fejlődéssel. A szaktanácsadókat saját szerkesztésű kiadványaik mellett e-learning kurzusokkal oktatják. Az internet adta lehetőségeket a végzettek nyilvántartásában is felhasználják: a szaktanácsadókról a központ honlapján közzétett listáról a gazda hamar kiderítheti, valóban akkreditáltak-e, és az elérhetőségükhöz is hozzájuthat. Bemutatásra került a kölcsönös megfeleltetési szaktanácsadók és az agrárkörnyezeti tanácsadók képzése, valamint az akkreditációhoz szükséges feltételek is (pl. kapcsolódó téren szerzett képesítéssel kell rendelkezni, és rendszeresen részt kell venni a jogszabályváltozáskor szervezett továbbképzéseken). Az oktatást a radomi mintagazdaságban gyakorlati képzés is kiegészíti. A kölcsönös megfeleltetés bevezetésénél külön figyelmet fordítanak arra, hogy a gazdaságok uniós jogszabályoknak megfelelő átalakítása a lehető legkisebb költséget jelentse, hiszen a többségében kisbirtokos gazdák máskülönben nem képesek az átállásra. A szaktanácsadó képzi a gazdákat, együttműködik velük, segíti őket a dokumentáció elkészítésében, ami nem könnyű feladat, ennek ellenére mégis jelentős számú EU-s támogatást elnyernek. Az EU-s támogatás 80 % lehet, míg a nemzeti 20 %.
A délutáni program részeként a Szaktanácsadó Központ radomi részlegébe látogattak a küldöttség tagjai, ahol az igazgató, Hanryk Skórnicki köszöntötte őket. Az ebédnél a magyar vendégek szó szerint ízelítőt kaphattak a centrum eredményeiből: egy különleges, Kanadából származó fanyar gyümölcsből készült díjnyertes borral kedveskedtek nekik, melyet a közeli tangazdaságban állítottak elő. Nem is szeretnének a klíma miatt a magyarországinál ötször drágábban előállítható hagyományos lengyel borokkal versenyezni hazánk vagy Spanyolország termékeivel szemben, árulta el Hanryk Skórnicki.
Innen a chawolowicei mintagazdaságba utazott a magyar delegáció. A gazdaságot 2006-ban vásárolta meg az intézet, 2008-ra pedig minősített biogazdasággá vált. A növénytermesztés mellett már 2006-ban megkezdték az állattenyésztést, és húsmarha tartásába fogtak. Chawolowicében a küldöttséget a lengyel biogazdálkodás helyzetével is megismertették: az országban 88 kísérleti biogazdaság működik, de hatalmas növekedés tapasztalható ezek számában. Körülbelül 530 ezer hektárnyi területen folytatnak biogazdálkodást, ami az összes terület 1,5 %-a. A biogazdaságok területe háromszor, négyszer nagyobb, mint egy átlagos gazdaságé. Chawolowice azóta is igyekszik úttörő szerepet játszani a környezetbarát termelés terén, ezért a kis parcellákon és az itt tartott szarvasmarhákon különféle kísérleteket végeznek. Összesen 47 hektáron gazdálkodnak, melyből 43 szántóföld. Fűszer- és gyógynövények termesztésére is van kísérlet. A fenntartható gazdálkodás eszméjét fontosnak tartják, a növényteremsztéshez hozzátartozik az állattenyésztés. A mintagazdaság munkájának is köszönhetően mára már a lengyel gazdaságok 1%-ában biotermelés folyik. Chwałowice másik profilja a feldolgozási módszerek terjesztése, melyet egy modern malomgéppel szemléltettek.
A harmadik napon elsőként a kifizető ügynökségi feladatokat ellátó, Mezőgazdaság Átalakításáért és Modernizációjáért Felelős Ügynökség (AMRiR) krakkói irodájába látogatott el a delegáció. A kis-lengyelországi kirendeltség mellett mind a 16 vajdaságban működik ilyen ügynökség, melyhez 314 járási iroda tartozik. Agnieszka Kondyjowska, az AMRiR vidékfejlesztési szakértőjének előadásából többek között megtudhattuk, hogy az AMRiR a kifizetési funkció mellett az állatok egyedi azonosításával és nyilvántartásával is foglalkozik. Ezen kívül ellenőrzéseket is végeznek légi ortofotók és helyszíni vizsgálatok révén. Szabálytalanság észlelése esetén a végrehajtó osztály lép fel (az uniós gyakorlatnak megfelelően ha vissza kell fizetni pénzt, a kedvezményezett adóslistára kerül, egy időre kizárja magát a pályázatokból, ráadásul akár a rendőrségen is feljelenthetik).
Sławomir Więcławek elmondta, hogy az ügynökség beruházási osztálya a helyi adottságokra épít: míg a vajdaság déli, tátrai részén a falusi és agroturizmust, északon a mezőgazdaságot támogatják. A természeti katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés az utóbbi évek időjárása miatt egyre inkább előtérbe került, de a legnagyobb részt még így is az agrárszektor segítésére fordítják. A diverzifikáció és a mikrovállalkozások támogatása terén a HACS-okkal is együttműködnek: a vállalkozók rajtuk keresztül is pályázhatnak, ha a HACS ellenőrizte, hogy a beadott projektterv illeszkedik-e a saját stratégiájához. A döntést, hogy a HACS-ok ténylegesen közreműködnek a pályázatok kezelésében, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumban előre hozták meg, és költségvetésük 10%-át eleve erre kell szánniuk. A pályázatok benyújtástól a szerződés aláírásáig néhány hónap, de akár egy év is eltelhet, a számlákat pedig három-négy hónapon belül fizetik ki. Évi több mint 2 milliárd zlotyt fizetnek ki (nagyjából 134,5 milliárd forint). Az összes támogatás hektáronként 1.200 zloty lehet. A kifizetés két részből áll: a területalapú támogatás hektáronként 500 zloty , ezen kívül a gabonát vagy krumplit termelő gazdák további 700 zlotyt kaphatnak.
Krakkóból ezután Karniowicébe utazott a társaság, ahol a Kis-Lengyelországi Mezőgazdasági Szaktanácsadási Intézet (MODR) munkáját ismertette Marek Podolski, az intézet igazgatóhelyettese. Gazdasági tevékenységet is folytatnak, aminek két fő ága van: az egyik nem a szaktanácsadói tevékenység (két szálloda, nyomda, terembérleti díj, szállítóeszközök bérleti díjából származó bevételek), a másik pedig a szaktanácsadáshoz kapcsolódó gazdasági tevékenység, amely évi 2 millió zloty jövedelmet hoz). A gazdáknak a pályázati dokumentáció és az elemzések elkészítéséért fizetniük kell, de itt egyre komolyabb konkurenciát jelentenek a magáncégek, és ez állandó fejlesztéseket tesz szükségessé. Ezek a vállalatok a megrendelők mellett a szakemberek egy részét is elszívják, így az intézetnek a piaci viszonyokhoz kell alkalmazkodnia.
Karniowicében a „4-H” hálózatot is bemutatta Anna Tobiasz, a MODR vidéki háztartásokért és agroturizmusért felelős tagja. Az USA-ból, 1903-ból indult szervezet a fiatalok körében igyekszik terjeszteni a hagyományőrzést és az aktív állampolgárságot. 1993-as lengyel megjelenése óta már tízezer önkéntessel büszkélkedhet a lengyelországi szervezet. A klubokban általában a helyi értelmiségiek (pl. könyvtárosok, tanárok) vezetésével hagyományos, kihalófélben lévő mesterségekkel, a népi kultúra ápolásával foglalkoznak.
Ezt követően a magyar küldöttség visszatért Krakkóba, ahol a helyi CDR-alközpont tevékenységéről kapott áttekintést Krzysztof Mościcki igazgatótól: szemináriumokkal, kiadványokkal, versenyekkel és turisztikai börzéken való részvétellel igyekeznek megfelelni feladataiknak (vidékfejlesztés, falusi és agroturizmus, valamint a HACS-okkal fenntartott kapcsolat). Ezután a Lengyel Vidéki Ifjúsági Szövetséget mutatta be Albert Dziura alelnök. A 83 éves szervezet képzésekkel és szaktanácsadással is igyekszik segíteni a fiatal gazdákat mezőgazdasági vagy egyéb vállalkozás indításában. Az eddigi képzéseken részt vett 6500 résztvevő közül minden ötödiknek sikerült is győztes pályázatot benyújtania, vállalkozását elindítania és azóta is működtetnie, amit a magyar delegáció több tagja is dicséretesnek talált. A programot a Mila alapítvány nevében előadó Małgorzata Łuszczek zárta, aki hangsúlyozta az interaktív tanulási módszerek, úgy mint a felfedezés, tapasztalat, kreatív játékok használatának fontosságát.
Az utolsó napon a szlovák határhoz közeli Kroscienko nad Dunajcemben a Gorce-Pieniny helyi akciócsoportot mutatta be Zdzisław Błachut HACS-elnök és Krystyna Kubik alelnök. Itt kérdésekre válaszolva elmondták, hogy a „kis projektek” (pl. játszótérépítés) utófinanszírozására több, mint 6-8 hónapot is kell várni, a teljes összegnek pedig 75%-a a támogatás.
Forrás: mnvh.eu