Kiss Ágnes, az MNVH Állandó Titkárságának osztályvezetője nyitotta meg a „Nemzetközi Együttműködés Lépésről Lépésre” című konferenciát, amelyen a helyi akciócsoportok képviselői mellett a település lakói is részt vettek.
Az első előadó Rácz Péter, a Magyar - Szerb Közös Technikai Titkárság programmenedzsere mutatta be szervezetének délvidéki határmenti együttműködési erőfeszítésein keresztül az elérhető támogatási formákat, „A határ-menti nemzetközi együttműködés tapasztalatai” című előadásában.
A kezdeti fázisban lévő együttműködés egyik fő eszköze az IPA: Instrument for Pre-Accession Assistance („Előcsatlakozási Támogatási Eszköz”), mely egy EU-tagjelölt állam, jelen esetben Szerbia, és egy határos tagállam, vagy tagállamok együttműködését segíti. Ennek a lebonyolításán dolgozik a Titkárság.
A szerb-magyar EU finanszírozott vidékfejlesztési együttműködések aPhare CBC - Crossborder Cooperation programjával kezdődtek, mely 1995-2003 között zajlott. A 2004-es csatlakozástól kezdve az aktuális költségvetési ciklus végéig futó INTERREG alap töltötte be az ilyen együttműködések támogatói szerepét,majd 2007-ben elkezdődött az első olyan költségvetési ciklus, melyben hazánk az elejétől fogva tagállamként vesz részt.
Magyarország a következő programokban érintett ebben a ciklusban:
- 4 ETC (European Territorial Cooperation – Európai Területi Együttműködés) program.
- 2 ún. Transznacionális program
- a bevezetőben említett IPA
- az ENPI, mely az ún. „harmadik államokat”, az EU-n kívüli, nem tagjelölt országokat, jelen esetben konkrétan Ukrajnát kapcsolja össze az EU-val
Ezek a programok a „Duna Régió Stratégia” örve alatt futnak, hivatalos összefoglaló a Bizottság honlapján itt olvasható róluk.
Az előadás során bemutatkozó IPA lényege és célja, hogy az EU strukturális alapjaiban „házon belül” megszokott alapelvekre, menedzsmentre vezeti rá a tagjelölt Szerbia vidékfejlesztőit.
A támogatás akcióterülete Bács-Kiskun és Csongrád megyék, a határon túl pedig Bácska és Bánát nagy része, a közösségi forrás 34 millió euró.
A program Célokra és Prioritásokra osztható, melyek kiterjednek infrastrukturális és kulturális területekre, és részletesen megismerhetők Rácz Péter mellékelt prezentációjából.
A pályázatok pozitív elbírálásának feltétele, hogy legalább egy, kizárólag nonprofit, a program területén bejegyzett szervezet vegyen benne részt a határ mindkét oldaláról. Az eddig benyújtott pályázatok fele nyert, ezek már jellemzően a megvalósítás fáziásban vannak. A második kiírás éppen a napokban zárult, több mint kétszer annyi pályázat érkezett, mint az első fázisban. A harmadik kiírás 2012-ben várható.
Arnóczi Rozália, a VM Vidékfejlesztési Főosztályának vidékfejlesztési referense a LEADER megújításáról számolt be a teremben megjelent érdeklődőknek, hiszen a nemzetközi együttműködések számára is új tér nyílik az akciócsoportok előtt.
Elmondta, hogy a tagság szigorú, egyharmados,civil-magán és -önkormányzati szektorok közötti arányai ezentúl csak a döntéshozó testületre lesz érvényes, a tagság összetételét nem kívánja ilyen korlátok közé szorítani az Irányító Hatóság a továbbiakban, így könnyebb lehet a csatlakozás a meglévő HACS-okhoz. Ezt a célt szolgálja a HACS-ok jogi formáját kizárólag egyesületre szűkítő szabályozás is, mely változást a legtöbb kérdőjel veszi körül egyelőre, hiszen a meglévő nonprofit kft-k és részvénytársaságok egyesületté alakulásának jogi háttere jelenleg nem megoldott.
Kitért az MNVH projektelőkészítési támogatásaira. Ezeket az ÚMVP Technikai Segítségnyújtási alapjából finanszírozzák. Ugyanez az alap fedezi az MNVH saját működési költségeit, vagy az ÚMVP hivatalos kommunikációját is.
Együttműködés a LEADER pályázataiban csak akciócsoportok között, vagy az akciócsoport területén lévő partnerszervezetek között jöhet létre.
Az SFC az az elektronikus felület, amit uniós szinten a nemzetközi együttműködések nyilvántartására tartanak fenn. A helyi szervezetek csak HACS-okon keresztül támogathatók, ezt az együttműködést kell az SFC-ben megjeleníteni.
Rácz Judit, a Felső-Homokhátság LEADER HACS munkaszervezet-vezetője az elvi alapozások után egy gyakorlati példán mutatta be, hogyan fut le egy vidékfejlesztési nemzetközi együttműködés. A HACS és a MÉDOC francia erdészei közötti együttműködés fázisairól már esett szó az umvp.eu hasábjain.
Rácz Judit elvi és praktikus tanácsokat osztott meg a jelenlévőkkel, tévhiteket oszlatott, majd a konkrét projektet mutatta be az előkészítéstől napjainkig. Elmondása szerint a nemzetközi együttműködés nehezebb műfaj, egy igazi kreatív kihívás, amit meg kell tanulni, ki kell tapasztalni.
Körmöczi Eszter, a Csongrád Megyei Iparkamara regionális vezetője az Enterprise Europe Networköt mutatta be, melynek a csongrádival együtt 5 iparkamara is tagja.
Előadásában definíciós szinten járta körül a nemzetközi projektek lebonyolításának munkafázisait, majd megismertette hallgatóságát az EEN weboldalával, mely kifejezetten vállalkozások számára segít partnert találni.
45 ország hatszáz szervezete alkotja jelenleg a tagságot, ezek a tagok információt szolgáltatnak saját hazájukról a tarifák, vámok, jogszabályok és minden egyéb helyi specifikus tudnivalók témájában, de saját szervezésű rendezvények, programok révén aktívan is kiveszik a részüket az együttműködések katalizálásában.
Mintegy 12 ezer klasszikus üzleti partnerkeresési, és ötezer feletti innovációs ajánlattal már impozánsnak nevezhető adatbázissal bírnak, ezen kívül visszajelzési csatornaként is működnek az EU döntéshozói felé, mely révén gyorsan jelt tudnak adni a terepen tapasztalt negatívumokról, normaszegésekről, részt tudnak vállalni a jogszabály-előkészítő társadalmi viták, véleményezések megszervezésében.
Lényegében mindenkinek ajánlani tudják segítségüket, aki vállalkozásához külföldi partnert keres, új piacot nyitna, pályázati forrást keres, vagy innovációt-új technológiát akar értékesíteni.
Ebéd után két szekcióban folytatódott az esemény, az egyik a „Turizmus: magyar-szerb-román határon átnyúló programok gyakorlati tapasztalatai két már lebonyolított programon keresztül” címet viselte, és Kabódi Istvánné, a Katedra Alapítványi Szakképző Iskola agrárturisztikai tanácsadója vezette elő, Kiss Ágnes moderálásában.
A másikon Szabó László, az Eco-Ráció Kft ügy vezetője mutatta be Magyarország legnagyobb biogáz erőművét, mely a közelben épül, a szarvasi határban, német-magyar együttműködés keretében.
„Biogáz üzemet építeni mindenki tud”, jelentette ki. A probléma a jellemzően az üzemeltetés során jelentkezik, mert legapróbb részlet is számít – bármilyen eltérés az előtanulmányok során rögzített számoktól veszélyeztetheti a megtérülést. Ezért kerestek olyan partnert, aki a legmagasabb színvonalon megvalósuló technológia alkalmazásán kívül az üzemeltetés felelősségét is vállalja.
A partnerkeresés, előkészítés kronologikus bemutatása után a technikai részletek ismertetésére került sor, amelyek jellemzik ezt a különösen kedvező körülmények között, a helyben keletkező alapanyagok nagy mennyisége, változatossága, és a hő- és az áram felvételi lehetőségek révén létrejövő rendkívüli beruházást.
A projekt révén a szarvasi Gallicoop Zrt, Magyarország legnagyobb pulykafeldolgozója egyrészt megszabadul a pulykatrágya elszállításának évi 150 millió forintos költségétől, másrészt olcsó energiához jut.
Az előadás hamar átalakult beszélgetéssé, melynek témája a megújulók felhasználása a vidékfejlesztésben volt. A jelenlévők a lakossági reakciókról kérdezték Szabó Lászlót, aki elmondta, hogy német biogáztelepekre vitték el kisbusszal a helyiek egy csoportját, akik így élőben győződhettek meg a technológia tisztaságáról.
Forrás: mnvh.eu
