Külön szabályokat készít elő az Európai Bizottság, amelyek a magokra és csírákra vonatkoznak majd. Az Európai Unió javaslattevő-végrehajtó szervének ezzel az a célja, hogy a jövőben elkerülhető legyen a tavalyi E. coli fertőzéshullámhoz hasonló problémák. Az akár halálos shiga toxint termelő baktérium forrását többször is tévesen állapították meg, mire végül kiderült, hogy egyiptomi görögszéna-csírák feleltek a főként németországi, de más európai, sőt, észak-amerikai államokat is érintő kórért. A járvány, amely az EU történetének legsúlyosabb élelmiszer által terjesztett fertőzése volt, 50 ember halálát és több mint 4000 megbetegedést, valamint komoly gazdasági károkat okozott.
Az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának (DG SANCO) munkatársai egy, az Európai Élelmiszer- és Takarmány-gyorsriasztási Rendszerről (RASFF) szóló sajtótájékoztatón beszéltek a készülő jogszabályokról. Elárulták, hogy mind az import, mind az uniós előállítású termékekre vonatkoznának. Négy intézkedést vázoltak fel: az uniós csíratermesztők jóváhagyását, mikrobiológiai követelmények felállítását mind a magokra, mind a csírákra (enélkül nem lehetne forgalmazni ezeket), követhetővé tennék a termékek útját az EU-ban, és külön higiéniai előírásokat vezetnének be a csíráztatásra szánt magokra.
A tagállamok informálisan már áldásukat adták a tervezetre, ám a hivatalos szavazásra csak nyár után kerülhet sor, ráadásul az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania, így a javaslatokat várhatóan decemberre fogadhatják el. Emellett az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak (EFSA) is készíteni kell egy kockázat-elemzést a nem állati eredetű élelmiszerekről.
A „2011-es E. coli válságból levont tanulságok” című bizottsági anyagot ismertetve a DG SANCO munkatársai elmondták, a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnének olyan képzésekre, amelyek hasonló helyzetben segíthetnek (pl. ételfertőzések utáni vizsgálat, járványkezelés, higiénia) az EU mellett a fő kereskedelmi partnerországokban is.
Az eset kapcsán a RASFF-ot érintő kritikákra Bernard Van Goethem, az állatorvosi és nemzetközi kereskedelmi igazgatóság vezetője azzal reagált, hogy „az elsődleges felelősség a tagállamoké, ők kezdeményezik a riasztásokat és az értesítéseket. A Bizottság nincs ott a terepen és nem fér hozzá minden adathoz, ezért a nemzeti hatóságok információira szorul”.
A sajtótájékoztatón bemutattak egy RASFF-ról készült jelentést is, amely szerint több mint 9000 értesítést adott ki a hálózat – ezek nagyjából kétharmada minősült súlyosnak. Összesen körülbelül 3000 volt az új értesítés, a maradék kiegészítő – mindez az Európai Bizottság szerint jelzi, hogy a rendszer a célzottabb működésnek és a részletesebb nyomon követésnek köszönhetően egyre hatékonyabb. A hálózat működését a sajtótájékoztatón bemutatott online iRASFF rendszer is javítja.
„2011-ben számos fontos válságot kezeltünk, mint a fukushimai nukláris baleset, a dioxin és az E. coli krízis… Az EU-nak sikerült ezeket kezelni, a levont tanulságok pedig kétségtelenül még jobb munkához segítenek minket a jövőben” – mondta John Dalli uniós egészségügyi biztos.
Az EFSA is fellép az élelmiszerbiztonság növeléséért: a tagállami hatóságokkal összefogva új irányelveket készítettek „Amikor az étel vihart főz ki – bevált receptek a kockázatok kommunikálására” címmel. „A közegészségügyi hatóságok kommunikátorai Európa-szerte gyakran néznek szembe az ijesztő feladattal, hogy felmérjék, mit közöljenek, mikor és hogyan, hogy a legjobban tegyék meg ezt” – nyilatkozta Anne-Laure Gassin, az EFSA kommunikációs igazgatója. „Ezeknek az iránymutatásoknak a célja, hogy keretet biztosítsanak, amely a kommunikációval foglalkozókat segíti az ilyen típusú döntéshozatalban, áttekintve a különböző kommunikációs megközelítéseket helyzetek rengeteg különféle helyzetben, amelyek előállhatnak” – indokolta a dokumentum elkészítését, amelyet a jövőben rendszeresen frissíteni is fognak.
Forrás: AgraFacts, Európai Bizottság, EFSA