Igazságosabban osztaná el a közvetlen kifizetéseket és egyszerűsítené az ellenőrzéseket az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága, amely a Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-es reformjával foglalkozott június 19-i ülésén. A jelentéstervezetek szerint meghosszabbítanák a szőlőültetési jogok korlátozását és a cukorkvótákat, de a „zöldítési” intézkedéseket szerintük jobban az egyes tagállamok igényeire kellene szabni.
„Érzékeny és összetett szakaszba értünk. Több hónapos viták után a Parlament letette javaslatait az asztalra egy modern és rugalmas KAP-ra, hogy könnyebbé tegye a gazdák életét és csökkentse a papírmunkát” – jelentette ki Paolo de Castro, a bizottság spanyol elnöke. „Csak akkor tudjuk tartani a reformmal kapcsolatos időbeosztást, ha a Parlament és a Tanács a ma nyilvánosságra hozott javaslatokra alapozott párbeszédbe kezd” – figyelmeztetett a szocialista politikus. A Parlamentnek a tagállamok minisztereiből álló Tanáccsal kell majd megegyeznie arról, milyen irányt vegyen a KAP 2014 és 2020 között.
A kérdés jelentéstevője, Luis Manuel Capoulas Santos szocialista képviselő szerint mérsékelni kellene a közvetlen kifizetések között az EU-n belül fennálló különbségeket. „Csökkentenünk kell ezeket az eltéréseket, és a folyamatot fel kell gyorsítani” – húzta alá a portugál politikus. Martin Häusling német zöldpárti képviselő szerint ezek „korrekt és helyén való” javaslatok, míg Michel Dantin (francia, Néppárt) például úgy vélte, a „támogatások túl gyors csökkentése farmok bezárásához vezetne”. Mások, így a konzervatív-euroszkeptikus lengyel Janusz Wojciechowski szerint azonban a „kevésbé igazságtalan még mindig igazságtalan”, cseh frakciótársa, Hynek Fajmon és a litván néppárti Sandra Kalniete pedig szintén hasonlóképp vélekedett.
Vitát váltott ki a támogatásokat egy szint felett fokozatosan csökkentő, majd azoknak felső határt szabó „capping” is. Az Európai Bizottság eredeti tervezeténél szigorúbb javaslatokat néhány képviselő élénken tiltakozva utasította el, köztük a brit szélsőjobboldali John Stuart Agnew és honfitársa, a liberálisokhoz tartozó George Lyon. Iratxe García Pérez (spanyol, szocialista) a szövetkezetekkel tenne kivételt, mivel különben szerinte eltántorítanák az összefogástól a gazdákat.
Luis Manuel Capoulas Santos jelentése az „aktív gazdálkodók” fogalmát alakítaná át azzal, hogy kizárja ebből többek között a reptereket, ingatlancégeket, kempingeket, sportpályákat, bányászati és közlekedési vállalatokat, így ezek nem kaphatnának közvetlen támogatásokat. A kötelező „zöldítés” rugalmasabbá tételét is javasolta, viszont azokra a felvetésekre, hogy a tagállamok egy menüből válogathassanak, azt válaszolta, hogy erre már az eredeti javaslatokban is lehetőség van. A mezőgazdaság „vérfrissítése” érdekében a fiatal gazdák térnyerését hosszú távú bérleti szerződésekhez nyújtott bankgaranciákkal segítené, míg a legalább 10 éve gazdálkodó 65 év felettieknek külön juttatást nyújtana, ha birtokukat (és az ahhoz tartozó támogatásokat) másra ruháznák át. Utóbbi javaslattal az ír liberális Liam Aylward is egyetértett, míg a Zöldekhez tartozó francia José Bové szerint ez csak a mezőgazdaság elhagyására ösztönözne, holott épp ennek ellenkezőjére van szükség.
Ugyan az EU-pénzek elköltését szigorúan kell felügyelni, de az ellenőrzések és szankciók mai rendszerét le kell egyszerűsíteni ahhoz, hogy „ne pazarolják a gazdák drága idejét” vagy „temessék papírok alá” őket, mondta Giovanni La Via. Az olasz néppárti politikussal, aki a finanszírozási, kezelési és felügyeleti kérdések jelentéstevője, számos képviselő egyetértett. Javaslatai szerint felesleges a gazdáknak évente újraküldenie a támogatási kérelmüket, hacsak nem történt valamilyen változás, és korai figyelmeztetések küldésével kellene elérni, hogy azelőtt orvosolhassanak valamilyen szabálytalanságot, hogy amiatt büntetést kapnának.
A szőlőültetési jogok korlátozását legalább 2030-ig fenntartaná Michel Dantin, a közös piaci szervezettel (CMO) foglalkozó jelentéstevő, a cukorét pedig 2019-2020-ig – előbbit 2016-ra, utóbbit 2015 szeptemberére – szüntetné meg az eredeti bizottsági javaslat.
A képviselők még – témától függően – július 9-10-éig fűzhetnek kiegészítéseket a jelentéstervezetekhez, majd várhatóan késő ősszel szavaznak azokról.
Forrás: Európai Parlament