Nemzetközi együttműködéssel a LEADER megközelítés eredményes megvalósításáért.
Vajon az európai tagállamok hogyan birkóztak meg a vidékfejlesztés útvesztőivel és hogyan állították a helyi közösségeket a LEADER program segítségével a vidéken élők életminőség javításának szolgálatába? Hogyan adott a vidéki térségek számos problémájára a LEADER, mint módszertan választ? Projektünk útkeresés. Megoldások, válaszok keresése, átvehető, jó gyakorlatok vizsgálata egy eredményesebb hazai implementációért.
A TRANSLEADER projekt átfogó céljául a 2014-2020-as időszakra történő felkészülés segítését tűzte ki, az érintett szereplők felkészültségének gyarapítását a témában elérhető ismeretanyagok és a közös tanulás fórumainak megteremtése által. Célunk, hogy négy országtanulmány, majd egy összehasonlító tanulmány keretében nemzetközi kitekintést nyújtsunk a LEADER végrehajtásának teljes folyamatáról.
A vizsgálatba bevont országok körének meghatározásánál több szempontot vettünk figyelembe, igyekeztünk a LEADER megközelítés megvalósításának minél sokszínűbb, több évtizedes gyakorlataival bíró tagállamokat kiválasztani. Végső választásunk az Európai Unióban kiemelkedő mintaként szolgáló finn és ír gyakorlatokra esett. A két „legjobb” mellett a szomszédos Ausztriát és a múltjában, bürokráciájában hazánkhoz legközelebb álló Spanyolországot jelöltük meg úticélként. A projekt megvalósításához négy szakértőt kértünk fel, Magócs Krisztina vezető tervezőt, dr. Nemes Gusztávot, az MTA kutató-oktatóját, Szabados Zsuzsannát, az Éltető Balaton Felvidékért, valamint Hutvágnerné Kasper Juditot, a Bakonyért helyi akciócsoportok munkaszervezet vezetőit.
Az elvárt eredmények elérése érdekében 2012. májusában Budapesten szélesebb körben (VM, NAKVI, VIAB, HACS-ok) pontosítottuk az egyes országok vizsgálatának, a készülő tanulmányoknak tartalmi elemeit.
A beszélgetésnek köszönhetően minden országtanulmány egységes szerkezetben, részletesen mutatja be az érintett tagállam történetét, gazdasági, társadalmi fejlődését, nemzeti vidékfejlesztési programjának alakulását, a LEADER programban való eddigi részvételét, a HACS-ok (partnerségek) kialakulását, működését, feladatait. A szervezeti keretek áttekintése, a finanszírozás rendszerének ismertetése, a projektgenerálástól a fenntartási időszakig tartó teljes döntéshozatali, végrehajtási és monitoring struktúra is kibontásra kerül. A tanulmányok kiemelt jelentőséget fordítanak a többszintű kormányzás, autonómia, valamint az együttműködések kérdésköreire. Szakértőink az együttműködések tanulmányozásakor a térségen belüli hálózatok, valamint a térségek közt és nemzetközi szinten kialakuló együttműködések természetét, működését, fontosságát elemezték a vidék fejlődése szempontjából. Természetesen nem maradhatott el a nemzeti vidéki hálózatok, érdekvédelmi szereplők, egy-egy mintaprojekt bemutatása sem.
A kutatás tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy bár a LEADER más és más arcot mutat mind a négy vizsgált országban, a Program sikeres megvalósításának van néhány alapvető, általános érvényűnek látszó feltétele:
1. Működő többszintű kormányzás
A LEADER megvalósításában résztvevő intézmények kapcsolatát minden szinten és minden irányban (a HACS-októl az Irányító Hatóságig) bizalom, valódi partnerség és együttműködő légkör jellemzi. Az IH és a kifizetéseket kontrolláló szervezet a megbeszélés, megegyezés eszközét alkalmazza az esetlegesen felmerülő problémák megoldására, a HACS-ok pedig jellemzően a helyi közösségekért végzett küldetésként élik meg a feladatukat és jó gazda módjára osztják be a forrásaikat. A négy országban különböző szintű ugyan, de valódi és őszinte a decentralizáció, a HACS-ok felelős, autonóm szervezetként működnek. Ez a fejlett demokratikus hagyományokkal rendelkező Finnországban és az egyébként Magyarországhoz nagyon hasonló politikai, intézményi kultúrával rendelkező Andalúziában egyaránt igaz, a LEADER megvalósításának egyik fő sarokköve.
2. Stabilitás
A vidékfejlesztést, és ezen belül a LEADERt megalapozott, hosszú távú stratégiai megfontolások alapján formálják. Pártpolitikai és gazdasági lobbi-érdekek egyik területi szinten sem jutnak jelentős befolyáshoz, a működést és a stratégiákat nem írják felül ad hoc pillanatnyi döntések.
Ugyanakkor az intézmények elegendő erőforrást kapnak feladataik elvégzéséhez. Ez a körülményekhez képest egyszerű, átlátható, kiszámítható, stabil rendszert, intézményi, jogi környezetet eredményez. A vonatkozó jogszabályok, a megígért források mennyisége egyáltalán nem, vagy csak nagyon indokolt esetben (pl. a félidős értékelés után) változnak. A HACS-oknál és a felsőbb szinteken dolgozó emberekre, illetve az általuk képviselt humán és kapcsolati tőke megőrzésére odafigyelnek. Az EU-s programozási ciklusok 7 évesek, de a HACS munkaszervezeteknek és a felsőbb szinteken dolgozóknak is gyakran 15-20 éves LEADER tapasztalata van, ami pótolhatatlan érték a rendszerben.
3. Intézményesült tanulás, fejlődés
Minden országban rengeteg probléma merült és merül fel a LEADER megvalósításával kapcsolatban. Bár az eredmények hatékony értékelésének módszertana még hiányzik, mindenhol kialakultak azok a ’LEADER-szerű’ többé-kevésbé intézményes formák, melyek lehetőséget adnak a tapasztalatok és a program különböző szintjein lévő tudás összegyűjtésére (munkacsoportok, fórumok, véleményezési struktúrák, stb.). A rendszernek mindenütt sajátja a minél szélesebb nyilvánosság. A készülő terveket, stratégiai dokumentumokat már az előkészítés fázisában elérhetővé teszik bárki számára, a hozzászólásokat tudatosan gyűjtik és felhasználják. Így a tudás nem vész el, a problémák megoldását nem kell mindig nulláról kezdeni, és a vidékfejlesztés szereplői úgy érezhetik, hogy részt vettek a lényeges döntésekben. A rendszer javítása az összes szereplő közös érdeke.
Az egyes vizsgált országok tapasztalatait műhelyek keretében, minél szélesebb körben szerettük volna megosztani, valamint a résztvevőkkel egy javaslatot a 2014-2020-as időszak közösségek által irányított helyi fejlesztések megvalósításának integrált, a LEADER megközelítés kulcsszempontjait és a hazai kereteket figyelembe vevő rendszerére megfogalmazni. 2012. novemberében Alsópáhokon, Újszentmargitán és Inárcson a települési Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (IKSZT-k) adtak otthont azon területi műhelysorozatunknak, ahol irányított beszélgetésekkel, előadásokkal részben a nemzetközi tapasztalatok megosztása, részben a LEADER-ben, illetve a közösség által irányított helyi fejlesztésekben várhatóan érintett hazai szervezetek és szereplők tapasztalatainak, ismereteinek és véleményeinek feltárása és integrálása történt meg.
Többkörös egyeztetés keretében szakértőink 2013. január végéig a VM, MNVH, MVH, NAKVI, VIAB szervezetek bevonásával készítik el a LEADER 2014-20-as hazai megvalósítására vonatkozó javaslatokat, egy tanulmány formájában. Bízunk benne, hogy a készülő tanulmány döntéshozóink számára mind a következő vidékfejlesztési program készítésénél, mind a program sikeres megvalósításáért felelős végrehajtási rendszerek kialakításánál az optimális út megválasztásában nyújtanak segítséget.
(A projekt eredményeit, tanulmányait rendszerezett formában a www.transleader.webnode.hu oldalon olvashatják.)
Páliné Keller Csilla
elnökségi tag, MNVH