A hely, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületének szellemét igyekezett megnyitójában megidézni Csatári Bálint, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke, hiszen az épület az országban fellelhető tipikus jegyeket, örökségét igyekezett bemutatni, és az esemény hasonlóképp próbálja összegyűjteni a különféle jó gyakorlatokat.
Petri Rinne, az ELARD (European LEADER Association for Rural Development, Európai LEADER Szövetség a Vidékfejlesztésért) elnöke szerint meg kell őrizni a vidéket, a kultúráját és sokszínűségét, hiszen sokkal unalmasabb és kevésbé kreatív lenne a világ enélkül. Az 1999-ben öt ország nem-hivatalos LEADER hálózata által felállított szervezet folyamatosan terjeszkedik, ennek köszönhetően pedig jobban tudja érvényesíteni a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság érdekeit. Finnország, amely 2011-ben lett vette át az ELARD elnökségét, igyekszik megerősíteni és terjeszteni LEADER módszertant, javítani a végrehajtási környezetet, kiterjeszteni a hálózat tagságát, elősegíteni a LEADER szereplők nemzetközi együttműködését, és az elnökség végén egy magas színvonalú záródokumentumot letenni az asztalra. A LEADER program a számok tükrében is egy európai sikersztori, mondta Petri Rinne, amely az emberek gondolkodásmódját is megváltoztatja a felülről vezérelt megközelítésmódot megfordítva, és demokratikusabbá teszi a döntéshozatalt. A kezdeményezés költséghatékony módja a vidéki gazdaság megújításának, diverzifikálásának és fejlesztésének, a segítségével pedig a helyi viszonyokra tudják szabni a vidéki gazdaságot.
Páliné Keller Csilla, az MNVH Elnökségének tagja szintén úgy vélte, a LEADER helyi problémákra helyi válaszok adását tette lehetővé. A 2011-ben munkába állt MNVH tevékenységét ismertetve kiemelte, hogy egymilliárd forinttal segítik a LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) nemzeti és nemzetközi együttműködését, és négy szakosztályának egyike az ő vezetésével külön a LEADER programmal foglalkozik. A külföldi példák, jó gyakorlatok megismerésére öt ország bevonásával indították el a TRANSLEADER programot idén májusban, amelynek tanulságait három területi műhelyen osztották meg a hazai HACS-okkal, és ezek alapján egy hazai modelljavaslatot is megfogalmaznak, amelyet továbbítanak a döntéshozóknak felé.
Massimo Di Rienzo, az az Olasz Nemzeti Vidéki Hálózat munkacsoport-vezetője kiemelte, hazájában – különösen a déli részén – nagy problémát jelent a közösségi részvétel, az átláthatóság hagyományának hiánya, így ezt fel kellett építeni. A közvélemény gyakran kritizálja a politikusokat, hogy nem foglalkoznak a helyi igényekkel, a LEADER azonban épp ezen a problémán segíthet, hiszen alkalmas arra, hogy a helyi problémákra megoldást kínáljon.
Ezzel szemben az Észt Nemzeti Vidéki Hálózatot képviselő Ave Bremse kiemelte, hogy az országban mély gyökerei vannak a vidéki mozgalmaknak, „vidéki parlamenteknek”, így a részvételi hajlandóság nem jelent olyan problémát, mint más országokban. Számos tekintetben a hazánkkal együtt EU-tagságot elnyert balti államban találhatóak az EU legkisebb HACS-ai, és bár a LEADER program lefedettsége 99,99 százalékos, összesen mindössze félmillió ember lakik ilyen területen. A LEADER Észtországban is sikeres, mivel a HACS-ok valódi, fontos fejlesztési egységekként működnek és valódi ágazati együttműködést hoztak magukkal. Az Észt Nemzeti Vidéki Hálózat 2008-ban az országos köztelevízióval is együttműködésbe kezdett, amellyel közösen készítettek egy műsort, és amely különböző sikeres LEADER-projekteket is bemutatott.
Az Osztrák Nemzeti Vidéki Hálózattól érkezett Michael Fisher hazája rendszerét bemutatva kiemelte, hogy az országban három hálózat is együttműködik a vidékfejlesztési program végrehajtásában, egy-egy szakterülettel, így például a környezetvédelemmel foglalkozva. Nagy hangsúlyt fektetnek az integrációra, különösen a nők szerepvállalására a HACS-okban, és különféle innovatív projekteket igyekeznek erősíteni minden ágazatban, így a fafeldolgozásban vagy a szarvasmarhatartásban is.
A délutáni pódiumbeszélgetésen nyolc ország képviselői hasonlították össze tapasztalataikat, az Európai Unió által társfinanszírozott vidékfejlesztési program, különösen a LEADER végrehajtását és annak tapasztalatait hazájukban. A közelgő 2014-2020-as programozási időszak kérdéseiről, így a tervezés kérdéséről, a „multifund” finanszírozás előnyeiről és kihívásairól, valamint a közösségi alapú helyi fejlesztésekben rejlő lehetőségekről is szó esett.
Forrás: NAKVI
