Az Európai Parlament (EP) e heti plenáris ülésén két mezőgazdasági jogszabályt is megtárgyaltak. Mind egy tejtermelőkre vonatkozó rendeletről, mind az Európai Unió (EU) élelmiszersegély-programjáról szavaznia kellett az uniós képviselőtestületnek Strasbourgban.

Az EP február 15-én igent mondott arra a rendeletre, amely javítja a tejtermelők alkupozícióját a felvásárlókkal szemben, valamint felkészíti őket a kvóták 2015-ös kivezetésére. Az új szabályozás hatályba lépésétől a gazdák már közösen, a termelői szövetkezeteiken keresztül is tárgyalhatnak az eladási árakról anélkül, hogy azzal sértenék az Európai Unió versenyszabályait. Ezzel James Nicholson, a rendelet európai parlamenti jelentéstevője szerint „segíthetnek a gazdáknak az önszerveződésben és megerősíthetik helyzetüket az ellátási láncban, különösen az olyan tagállamokban, ahol a szövetkezeti rendszer korlátozott vagy nem is létezik, így termelők a lehető legjobb árat alkudhatják ki”.
A verseny megőrzése érdekében a szövetkezetek nem tárgyalhatnak olyan mennyiségű tejről, amely az uniós össztermelés 3,5 százalékánál vagy az adott tagállamban 33 (500 ezer tonna alatti össztermelés esetén 45) százaléknál magasabb arányú lenne.

A tagállamok továbbra is eldönthetik, kötelezővé teszik-e a szerződéses megállapodások kötését a tejszállításról a gazdáktól a felvásárlók vagy feldolgozók felé. Ha élnek a lehetőséggel, ezeket a szerződéseket leszállítás előtt kell kidolgozni, és rögzíteni kell benne az árat, a fizetési ütemezést, és a begyűjtés, valamint szállítás mikéntjét. A tagállamok minimális érvényességi időt is megszabhatnak ezeknek a szerződéseknek (legalább hat hónapot), az EP pedig szorgalmazza, hogy a nemzeti kormányok tegyenek így.
Az uniós képviselők emellett felszólították az Európai Bizottságot, hogy a készítsen el két jelentést a kedvezőtlen helyzetű térségek tejtermelőinek helyzetéről, valamint beillesztett egy olyan kiegészítést a rendeletbe, amely szerint a tagállamok a védett földrajzi és eredet megjelölésű sajtokra – bizonyos feltételekkel – ellátást kezelő rendszert hozhatnak létre.
Az EP 574 igen szavazattal, 97 nem és 18 tartózkodás mellett fogadta el az új jogszabályt, amelyre már a társ-döntéshozó Tanács is rábólintott, így hatályba lépéséhez mindössze a hivatalos megerősítés kell a tagállami miniszterekből álló testülettől. A rendelet 2020 júniusáig marad majd érvényben.

Az EU élelmiszersegély-programjának folytatását is megszavazta az EP. A döntéssel visszamenőleg, 2012 elejétől még két évig működhet a program, 18 tagállamban 20 millió szegénynek ennivalót biztosítva.

„A jelenlegi gazdasági válságnak a rossz időjárási helyzettel együtt súlyos hatása van a szegényekre. Közel 18 millió hajléktalan, munkanélküli, idős vagy fogyatékkal élő ember, de nagycsaládok és egyedül álló szülők javára is szolgál ma a program. Jó dolog, hogy az EU nem feledkezett meg róluk, de a legfontosabb feladat biztosítani, hogy a program élelmiszert biztosít majd az szegény és rászorulók állampolgárai számára 2014 után is” – mondta Czesław Adam Siekierski, a kérdéssel foglalkozó jelentéstevő.„A program

pályán tartása a megfelelő finanszírozással 2013 végéig jelentős eredmény, de ez nem a történet vége” – osztotta képviselőtársa véleményét Paolo de Castro, az EP mezőgazdasági bizottságának elnöke. „Fenn fogjuk tartani a politikai nyomásunkat, hogy biztosítsuk, az EU továbbra is szolidaritást vállaljon a társadalom elesettjeivel 2013-on túl is, különösen a súlyos gazdasági válság idején”.

 

Forrás: Európai Parlament

Cikk megosztása