Az Európai Bizottság a múlt héten nyilvánosságra hozott állatjóléti stratégiája szerint felméri, hogy van-e szükség új jogszabályokra külön ezen a területen. Ugyan állatjóléti kérdésekkel már foglalkoznak élőállat-szállításra, vágóhidakra, és kísérleti állatokra vonatkozó előírások, ám az Európai Unió (EU) végrehajtó testülete szerint egy átfogó keret hiánya miatt lyukak tátonganak a szabályozásban. A stratégia szerint 2014-ben születhet bizottsági javaslat a témában.
Brüsszelben egyelőre nem fontolgatják, hogy kiterjesszék azoknak az állatjóléti címkéknek a kötelező használatát, amelyeket bizonyos termékeknél – így például tojásoknál – már meg kell jeleníteni, és amelyek arról tájékoztatják a fogyasztókat, hogy milyen körülmények között tartották az állatokat. Az EU végrehajtó szerve szerint ezt bizonyos termékeknél nehézkes lenne alkalmazni, ráadásul túl sok információt zúdítana a vásárló nyakába. Ehelyett inkább egy önkéntes módszerre buzdítanának, amely révén a termelők és a kiskereskedők jelezhetnék, ha az állatok jólétére is ügyeltek a termék előállításánál. Ugyanakkor egyelőre csak kevés címkézési szabvány foglalkozik ilyen kérdésekkel, így a cégek szinte bármit ráírhatnak a csomagolásra. A Bizottság ezért olyan rendszert vezetne be, ahol csak tudományosan megalapozott állításokat lehetne feltüntetni a termékeken.
A Bizottság ugyanakkor nem kívánja tovább korlátozni azt az időtartamot, amelyen keresztül állatok egy járműben tarthatóak. Jelenleg ez – fajtától függően – legfeljebb 19-29 óra, de Dan Jørgensen szocialista európai parlamenti képviselő és az „Állatok Őrangyalai” nevű szervezet vezetésével egymillió aláírás gyűlt össze azért, hogy nyolc órában maximálják az egyhuzamú szállítást. Több mint 110 európai parlamenti képviselő is aláírt egy nyilatkozatot a nyolc órás korlátozás mellett.
Forrás: European Voice