Az Európai Unió (EU) mezőgazdasági biztosa, Dacian Cioloş üdvözölte az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának megállapodását a tejágazatról. Az EU két társdöntéshozója egy év alatt, első olvasattal végső formájába öntötte a jogszabálycsomagot.

A mezőgazdasági biztos szerint a megállapodás megerősíti a tejtermelők helyét az élelmiszerellátási láncban. Az új szabályozás az Európai Bizottság szerint utat nyit a kisebb bürokrácia, valamint a hatóságok és a termelők közötti összehangoltabb munkához olyan eszközökkel, amelyeket a gazdasági kihívásokra szabtak. Ezek fogják lecserélni azokat az módszereket, amelyek már nem voltak hatékonyak és képtelenek voltak megakadályozni a 2009-es tejválságot.

Az új szabályozás értelmében a tagállamok kötelezővé tehetik az írásos szerződéseket a gazdák és a feldolgozók között, és a felvásárlóknak előírhatják, hogy minimum milyen hosszú idejű szerződést kelljen felajánlaniuk. Ezeket még a szállítás előtt kell megkötni, és részletezni kell benne például az árat, a mennyiséget, a fizetés módját, és a vis maior esetén fennálló szabályokat. A felek ezeket a feltételeket szabadon tárgyalhatják meg. A kötelező szerződéskötés alól kivételt jelent, ha egy gazda olyan szövetkezetnek szállít, amelyben tag, és a szövetkezetnek van olyan szabálya, amely hasonló előírásokkal váltja ki a szerződést.

Annak érdekében, hogy megerősítse a termelők alkupozícióját, a gazdák termelői szervezetekben foghatnak össze, amelyek közösen tárgyalhatnak a szerződési feltételekről, mint például a feldolgozatlan tej áráról. A szóban forgó tejmennyiség azonban nem lehet több, mint az EU össztermelésének 3,5 százaléka vagy az érintett tagállam termelésének 33 százaléka (45 százalék Máltán, Cipruson és Luxemburgban, mivel ezekben az országokban kevesebb, mint 500 ezer tonnát fejnek). A korlátozásra azért volt szükség, hogy a legnagyobb termelői szervezetek nagyjából akkorák lehessenek, mint a főbb feldolgozócégek, ezzel megőrizve a hatékony versenyt a tejpiacon.

Az eredetvédett (PDO) és oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (PGI) ellátott sajtok esetén a tagállamok külön szabályokat hozhatnak egy termelői szervezet, ágazati szervezet vagy PDO/PGI csoport kérésére a többletérték és a minőség biztosításáért. A szabályokról előre meg kell állapodnia a tejtermelők legalább kétharmadának, akiknek a nemzeti termelés legalább kétharmadát képviselnie kell. Emellett ágazati szervezet vagy PDO/PGI csoport esetén a sajttermelőkre is a fenti szabály érvényes. Továbbá külön feltételrendszernek is meg kell felelni, hogy más termékek kereskedelmét és a kisebbségben maradók jogait ne csorbítsák. A tagállamoknak ellenőrzéseket kell végeznie, és ha a szabályok nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, vissza kell vonni azokat.

A most elfogadott törvénycsomag 2020 közepéig marad érvényben. A Bizottság folyamatosan ellenőrizni fogja a helyzetet: annak érdekében, hogy a tejkvóták eltörlése után is közelről követhesse a piaci fejleményeket, aktuális információkat fog szolgáltatni a leszállított tejmennyiségről, és 2014-ben, valamint 2018-ban is jelentést tesz majd le a Tanács és az Európai Parlament asztalára. Ezekben külön kitér majd a piaci helyzetre és az intézkedések működésére a gyakorlatban, különösen azok hatására az elmaradottabb régiók tejtermelőire. A lehetséges ösztönzőket is tárgyalni fogják a jelentések, amelyekkel a termelők csatlakozását segíthetik a közös szerződések megkötéséhez.

A jogszabálycsomagot „jó irányba tett lépésként” üdvözölte a COPA-COGECA mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, amely szerint ezzel a termelők jobb árat alkudhatnak ki maguknak. „A megállapodás válasz a felhívásainkra, hogy erősítsék meg a gazdák helyzetét az élelmiszerláncban, mivel jelenleg csak a tejár töredékét kapják meg” – mondta Pekka Pesonen, a szervezet főtitkára. A COPA-COGECA sajtóközleménye szerint ők éppen a közös megállapodások bevezetését és a szövetkezetek erősítését szorgalmazták már a tárgyalások kezdete óta, és örömmel látták, hogy javaslataik elemeit beépítették a kész szövegbe.

Henri Brichart, a COPA-COGECA Tejágazati Munkacsoportjának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a megállapodás nem old meg minden problémát. Ugyan a termelőknek és a feldolgozóknak nagyobb bizonyosságot adhat arról, hogy mennyi feldolgozatlan tej kerül a piacra és mennyiért, de az intervenciókhoz hasonló eszközök a leghatékonyabbak a válságok kezelésére, ami különösen fontos a jelenlegi gazdasági helyzetben.

A megállapodás hatályba lépéséhez azt még formailag is meg kell szavaznia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

 

Forrás: Európai Bizottság, COPA-COGECA

Cikk megosztása