Egyre nagyobb a nyomás, hogy ne kelljen 2014-től az uniós támogatásokért cserébe a földek egy részét természetvédelmi célból kivonni a művelés alól. A Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának részeként az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az európai uniós támogatásokból részesülő gazdák ne műveljék földjeik hét százalékát, hanem helyette például erdősort telepítsenek vagy hagyják meg az állatoknak élőhelyként.
A gazdák szerint ugyanakkor ez az Európai Unió (EU) más céljaival menne szembe, miközben egyre többen aggódnak az élelmiszerellátás biztonsága miatt, és a bioüzemanyagokra is egyre nagyobb az igény, amelyek az üvegházhatású gázok elleni küzdelemben is fontosak.
Jose Baecke, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (European Council of Young Farmers, CEJA) az Európai Parlament előtt arról beszélt november végén, hogy a földek kivonása „vissza fog ütni” és „egyáltalán nincs összhangban azzal, hogy egyre nagyobb az igény az élelmiszertermelésre”. Ehelyett szerinte a KAP költségvetését az erőforrások jobb kezelésén, a mezőgazdasági innováción és a vidéki fiatalok elvándorlásának megállításán keresztül az élelmiszertermelés hatékonyságának növelésére kellene fordítani.
Gerd Sonnleitner, a Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottságának (Committee of Professional Agricultural Organisations, COPA) elnöke egyetértett azzal, hogy a bizottsági javaslat a szándékával ellentétes hatású lenne, miközben növekedik a világ népessége, és így az élelmiszerigénye is. „Valóban van értelme kivonni ezt a földet a termelésből, miközben a G20-ak épp nagyobb termelésre szólítottak fel? Valóban jó ötlet félretenni ezt a földet, miközben próbáljuk a növekedést megcélozni?” – tette fel a kérdést Európa legnagyobb mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetének vezetője.
Az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa, Dacian Cioloş kiállt a javaslata mellett, mivel az szerinte éppen a növekedést segíti. „Meglepődve látom, hogy az emberek – holott már háromszor elmagyaráztam – még mindig kitartanak emellett a tévedés mellett a „mellőzésről”. Még egyszer elmondom, ez nem „mellőzés”.” Az Európai Bizottság álláspontja szerint a javaslat növeli a mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatóságát – egy erdősor például védhet az eróziótól.
Némelyik mezőgazdasági szervezet szerint a természetvédelmet inkább a KAP kisebb, második pillérén keresztül kellene támogatni. Mások önkéntessé tennék, hogy valaki csatlakozik-e a kezdeményezéshez. Egyes becslések szerint, ha mégis kötelező maradna az intézkedés, az a gazdaságok 80 százalékát érintené.
Az Európai Bizottság javaslatai alapján hivatalosan jövőre kezdi meg az Európai Unió két döntéshozó szerve, az Európai Parlament (EP) és az EU Tanácsa a KAP-reform vitáját. Ugyanakkor az EP előtt már november végén előadhatták érveiket a természetvédelmi és mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek. Az EU választott képviselőtestülete a lisszaboni szerződés 2009-es elfogadásának köszönhetően most először jut komoly szerephez a KAP formálásában. Az EP ugyanakkor nem csak a zöld területek kérdését vitatta: számos keleti tagállam képviselője felemelte a szavát amiatt, hogy a reform-javaslat nem csökkenti elég gyorsan a közvetlen kifizetések különbségét a „régi” és az „új” tagállamok között. A lett, néppárti Sandra Kalniete szerint annak ellenére is csak az uniós átlag nagyjából felét kapnák hazája gazdái, hogy korábban megígérték, egy generáció alatt kiegyenlítenék az eltéréseket.
A tagállami szakminiszterekből álló Tanács számos tagja is változtatna a KAP-reform tervein. Sokuk szerint az új szabályok egyáltalán nem könnyítenék meg, hogy a gazdák hozzájussanak a KAP kiadásainak majdnem 70 százalékát jelentő közvetlen kifizetésekhez, és csak növelnék a bürokráciát.
Paolo de Castro, az EP mezőgazdasági bizottságának elnöke úgy vélte, hogy számos pontban egyetértenek a Tanáccsal, ezért reméli, hogy „a Bizottság és a Tanács segítségével sikerül jó megoldást találni a mezőgazdasági ágazat jövőjére”.
Forrás: Euractiv.com