Európai parlamenti képviselők egy csoportja arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy a bioüzemanyagok különféle alapanyagait világosabban különböztesse meg, amikor azok hozzájárulását vizsgálja a klímaváltozáshoz. A közvetlen hatások mellett ugyanis – véleményük szerint - a közvetettekkel is számolni kell.
Öt képviselőcsoport tizenkét tagja fogott össze, hogy a Bizottság ezeket a mellékhatásokat figyelembe vegye. A csoporthoz tartozik többek között a Parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke, a néppárti német Jo Leinen, valamint a szocialisták, a liberálisok és a zöldek koordinátora is. Az ő feladatuk, hogy az adott frakció részéről segítsék a bizottsági munka megszervezését.
Bizonyos bioüzemanyagok alapanyagának termesztése általában olyan területeken zajlik, amelyeken korábban élelmiszerként használt növények voltak, ezeket pedig új földek bevonásával kell pótolni. Így a bioüzemanyag-termelés közvetetten ugyan, de mezők feltöréséhez vagy erdőirtásokhoz vezet, amely végső soron nem járul hozzá az üvegházhatású gázkibocsátás mérsékléséhez. Ennek a közvetett földhasználati változásnak a beszámítása alapján a szójababból, a repcéből és a pálmaolajból készült üzemanyag több üvegházhatást okozó gázért felel, mint fosszilis társaik elégetése - jelezte már korábban egy bizottsági felmérés.
A képviselők ugyanakkor aggódnak, hogy az Európai Unió végrehajtó testülete ezt a felmérést nem veszi figyelembe, és éppen nagyobb szerepet fog szánni a bioüzemanyagoknak. Ez több megművelhető földet venne el, ráadásul nem ösztönözné olyan újfajta energianövények elterjedését, amelyek nem foglalják el az élelmiszer-termelés elől a helyet. „A kifinomultabb második és harmadik generációs bioüzemanyagok drágábbak lesznek, mint a környezetre káros első generációsok” – figyelmeztetnek a Bizottsághoz írt levelükben.
Az Európai Biodízel Bizottság közleménye szerint ugyanakkor a beszámítással „nyíltan büntetnék a bioüzemanyag-ipart anélkül, hogy bármiféle fenntarthatósági előny származna ebből. Más szóval semmiféle ösztönzőt nem hoznának létre a mezőgazdasági gyakorlat fejlesztésére, mivel a biodízel-ellátási láncban érintett iparosoknak nincs közvetlen ráhatása EU-n kívüli országok földhasználati politikájára”.
Forrás: European Voice