A civil társadalmi szervezetek közvetlen kapcsolattartásra kaptak lehetőséget az Európai Univóval (EU) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) rendkívüli ülésén. Az eseményt, amelynek jelmondata „Építsünk erősebb Európát a polgárok számára” volt, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezték meg. A III. Csoport elnökségének tagjai és a magyarországi civil szervezetek vitatták meg a legfontosabb kérdéseket.
„A magyar elnökség prioritásainak áttekintése” című vitaindító beszédében Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, két témát emelt ki: a 2020-ig szóló energiastratégiát, illetve a kevés összeköttetéssel rendelkező "energiaszigetek" megszüntetését. Felhívta a résztvevők figyelmét a klímapolitika fontosságára is. „Az EU már számos politikát léptetett életbe a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében. E politikák célja, hogy sikerüljön teljesíteni a Kyotóban vállalt kötelezettséget, amely szerint 2012-re az EU-ban 8 %-kal kell csökkenteni, a szén-dioxid kibocsátást” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Bényei Andrásné, a Humán Szolgáltatók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója röviden felvázolta a magyarországi civilszervezetek és a civil szektorban dolgozók számát. Kitért a civil szektor szerepére is a társadalmi kohézióban. Végül a 20 éve működő Nonprofit Szövetséget mutatta be, amelynek jelenleg 120 tagszervezete van, és országos hatáskörrel rendelkeznek.
„A szociális partnerek együttműködése nagyon fontos”- hangsúlyozta O’Neill Maureen, az EGSZB III. Csoportjának alelnöke. Előadásában kiemelte, hogy az etnikai csoportokkal és a diszkriminációval koherens módon kell foglalkozni.
Az Autonómia Egyesület tevékenységéről és céljairól Csongor Anna igazgató tartott előadást. A szervezet elsősorban olyan civil kezdeményezéseket támogat, amelyek során a résztvevők a rendelkezésükre álló helyi erőforrásokat is mozgósítják céljaik elérése érdekében. Igyekeznek továbbá elősegíteni, hogy a romák és szegények munkaerő-piaci helyzetét javító központi és uniós források célba érjenek, illetve megfelelően hasznosuljanak.
A rendkívüli ülés második tematikus ülésszakán „A család és az ifjúság szerepe a fenntartható európai társadalom kiépítésében” témában Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézetének (FEMI) főigazgatója tájékoztatta a hallgatókat. Beszámolójából kiderült, hogy Magyarországon jelentős különbség van a tényleges demográfiai folyamatok és a lakosság értékrendje között, hiszen a magyar állampolgárok értékrendjében a család és a gyermek változatlanul vezető helyet foglal el. A felmérések alátámasztják, hogy Magyarországon két modell, a hagyományos és a nyugat-európai együtt van jelen. A modellek együttélése viszont értékkonfliktust eredményezhet. A Népesedési Kerekasztal javaslata, hogy minden családnak biztosítani kell a választás lehetőségét.
Pulay Gyulától Trantina Pavel, az EGSZB III. Csoportjának elnökségi tagja vette át szót. Véleménye szerint „az ifjúság váratlanul mély társadalmi változások motorja lehet”. A szakmával rendelkező fiatalok körében több, mint húsz százalékos a munkanélküliség aránya. Trantina Pavel a probléma egyik lehetséges megoldásaként említette az önkéntes munkát, amelyben a civilszervezetek és az iskolák is szerepet vállalhatnak. Az önkéntes munkával, a fiatalok értékes képességekre és szakmai kompetenciákra tehetnek szert.
Az önkéntes munka hatékonyságáról tartott előadást Lehöcz Mónika, az Otthon Segítünk Alapítvány igazgatója. 2001-ben alakult meg a magyarországi Otthon Segítünk Alapítvány, amely ingyenesen nyújt támaszt és gyakorlati segítséget kisgyermekes családoknak azok megerősítése érdekében. Az Otthon Segítünk Szolgálat így igyekszik növelni a helyi társadalom kohézióját.
„A romák és más sérülékeny kisebbségek integrációja” témában Daróczi Gábor előadása nagy érdeklődés mellett zajlott. A résztvevőket a Romaversitás Alapítvány igazgatója a képző és ösztöndíj programokról tájékoztatta. „A felsőoktatásban jelenleg 51 roma diák vesz részt a programban. Az alapítvány havi ösztöndíjat, nyelviskolai lehetőséget, mentorálást, személyes támogatást és álláskeresési szolgáltatást nyújt a diákok számára, akik tizenkilenc intézmény összesen negyvenegy karán tanulnak. Ezek a lehetőségek nagymértékben segítenek a diákoknak a diploma megszerzésében, később pedig az elhelyezkedésben a “munka világában”. Daróczi Gábor a kisebbségek problémáinak hatékony megoldására tett javaslataival zárta a harmadik tematikus ülésszakot. „Az Európai Bizottságon belül, egy olyan szervezeti egységet kellene létrehozni, amely cselekszik az egymást átfedő vagy egymás mellett lévő roma ügyekkel kapcsolatban, kifejezi véleményét, képviseli az érdekeket, előkészít- és javaslatot tesz a döntéseket illetően, és ha szükséges egyeztet is az adott biztosokkal” – összegezte a teendőket Daróczi Gábor.
Forrás: mnvh.eu