A téli szám tanulmányainak témái közt a kistelepülések életminőségének alakulása, a közvetlen értékesítés, mint külföldi jó példa, továbbá a LEADER program megvalósulása, egyes eredményeinek értékelése kapott kiemelt szerepet. Foglalkozik továbbá a vajdasági magyar iskolák helyzetével, a törpefalvak hazai elhelyezkedésével és sajátosságaival, valamint a táji örökségnek a turizmusban betöltött szerepével.
Boros Lajos és Nagy Gyula cikke a 2001-es, katasztrofális hatású beregi árvíz után eltelt évtizedet értékeli a helyszínen, azaz, hogy hogyan változott, alakult az életminőség az érintett településeken, valamint mi a jelenlegi helyzet. Szabó Mátyás és Erdei Fanni értekezésükben fölteszik a kérdést, hogy a LEADER forrás mennyiben alkalmas a hazánkban élő kisebbségek vidékfejlesztési céljainak megvalósítására, illetve mi az, ami e szempontból megvalósult a gyakorlatban. Trombitás Tímea és Szügyi Éva tanulmánya a vajdasági falusi magyar tannyelvű iskolák helyzetét és kilátásait értékeli. Szijártó Attila és Vidák Krisztina cikke, amely két hátrányos helyzetű LEADER közösség összehasonlítását értékeli, egyrészt kiváló esettanulmány, másrészt konkrét javaslatokat fogalmaz meg a Helyi Akciócsoportok (HACS) számára. Horváth Eszter tanulmánya a hazai törpefalvakat vizsgálja demográfiai és gazdasági szempontból. Kujáni Katalin írása a közvetlen értékesítés néhány módszerét mutatja be, amelyek a franciaországi vidékfejlesztésben sikeresnek bizonyultak – nem utolsósorban ajánlásként a hazai gyakorlat felé, Kiss Gábor értekezése pedig a táji örökség turizmusban betöltött szerepét vizsgálja.
Forrás: NAKVI