Egyre több támogatást kapnak a szőlőtermesztők az Európai Unió (EU) nemzeti kormányaitól és az Európai Parlamenttől, hogy 2016-tól ne töröljék el az ültetési jogok korlátozását. A szabályozás, amely megszabja, hány tőkét lehet ültetni, négy éven belül lejár – bár a tagállamok még két évig fenntarthatják –, ám a liberalizálás a termelők szerint tovább gyengítené az ágazatot.
Mezőgazdasági szervezetek szerint a bortermelőknek már most is meg kell küzdeniük az olcsó importtal, a túltermeléssel, és a csökkenő kereslettel. A művelt szőlőtermő területek aránya 12 százalékkal esett vissza az EU-ban 2001 és 2011 között a Nemzetközi Szervezet a Szőlészetért és Borászatért adatai szerint. Az érdekvédők a borászatok másodlagos, turisztikai és a vidéket megőrző hatására is igyekeznek rámutatni. Daniela Ida Zandonà, az Eredetvédelemben Részesülő Borok Európai Föderációjának (EFOW) szóvivője szerint a szőlőtőkék eltűnése „tömeges vidéki elvándorlást” eredményezne. A 15 uniós bortermelő tagállamot, többek között Magyarországot, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot tömörítő szervezet szóvivője szerint fenn kellene tartani a korlátozást. A Bortermelő Régiók Európai Konferenciája is olyan határozatot fogadott el májusban, amely az ültetési korlátozásokat védi, a szőlőtermesztést pedig az „európai civilizáció kulcsvektorának” nevezte.
A korlátozások eltörlése ugyanakkor része azoknak a reformfolyamatoknak, amelyeket az Európai Bizottság, az EU végrehajtó-javaslattevő szerve indított 2008-ban. A bortermelés – a cukortermelési kvótákkal együtt – az egyik utolsó terület, ahol még nem hajtották végre a liberalizálási terveket. Ráadásul az Európai Unió Bírósága már 1976-ban olyan ítéletet hozott, hogy az ültetési korlátozásokat és a hasonló intézkedéseket ki kell vezetni záros határidőn belül, mutatott rá José Ramón Fernández, a Bortermelő Vállalkozások Európai Bizottságának főtitkára. „Nincs ehhez hasonló korlátozás egyetlen más ágazatban sem az európai mezőgazdaságban – ez kivételes és rendkívüli” – mondta, hozzátéve, hogy az uniós szabályozás a piaci fejlődés gátja. A szervezet szerint inkább az ellátási lánc összehangolására és fejlesztésére lenne szükség, hogy hatékonyabb és jobban alkalmazkodó legyen a piaci változásokhoz. „Ez nem szabályozás, ez tiltás” – mondta a főtitkár, aki szerint a liberalizálással „a versengő termelők szabadon reagálhatnának a piaci helyzetre”. A feltörekvő bortermelő országok számára a kényszerzubbonyt jelentenek a mostani korlátozások, a palackozók és viszonteladók szerint pedig idejét múlt szabályozást jelentenek az egyre nagyobb globális versenyben.
Most azonban az EU két társ-döntéshozó szervében, a tagállamok minisztereiből álló Tanácsban és az Európai Parlamentben is egyre nehezebb lesz fenntartásukhoz támogatást szerezni. Stéphane Le Foll francia mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy országa mellett a német, az olasz és a spanyol kormány is megvédené a korlátozást. A négy ország szerint a 2005 utáni rendszernek valamennyire rugalmasnak kell lennie, így korlátozottan növelnék az egyes tagállamok uniós szinten meghatározott termelési lehetőségeit, és szabályozottan engedélyeznék csak új ültetvények kialakítását, így válaszolva a piaci lehetőségekre. Az uniós szinten eredetvédett és védett földrajzi megjelöléssel ellátott borok termelése nem gyengülhet a tervezet szerint, a 2007-ben 50 ezer hektoliter alatt termelő tagállamok pedig kivételt jelentenének a szabályozás alól. A négy országhoz az AgraFacts szaklap szerint még nem világos, hogy csatlakoznak-e más bortermelő tagállamok. A kérdéssel foglalkozó európai parlamenti jelentéstevő, a legnagyobb képviselőcsoporthoz tartozó Michel Dantin ugyanakkor a bortermelők pártján áll.
A kérdésben egyre sürgetőbb a közös álláspont kialakítása: a problémával foglalkozó magas szintű munkacsoport szeptember 21-én ülésezik, novemberben pedig utoljára hívják össze, hogy asztalra tegye javaslatát Dacian Cioloşnak, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosának addig maradt ideje kompromisszumot kovácsolnia a felek között.
Forrás: Euractiv.com, AgraFacts