Idén először ült össze az Európai Unió mezőgazdasági és halászati Tanácsa február 23-án Brüsszelben. A tagállamok agrár- és halászati minisztereiből álló testületet már Mette Gjerskov dán mezőgazdasági miniszter elnökölte, akinek hazája január 1-től vette át a Tanács vezetését, és aki első napirendi pontként bemutatta az északi ország elnökségi programját (a dán célkitűzésekről bővebben itt olvashat).
A KAP-reform részeként az Európai Bizottság új, egységes közös piaci szervezet módosításáról (CMO) szóló javaslatát is megvitatták a miniszterek, amely 2014-ben cserélné le elődjét. A CMO-ról addig még az Európai Parlamenttel is meg kell egyeznie a Tanácsnak. Egyelőre még csak a reform négy fő eleméről tartottak egyenként, egy-egy ülésen vitát – ezek közül most, negyedikként került sorra az új piaci rendtartás.
A tervezet azon része, amely a piaci ingadozásokat különleges intézkedésekkel igyekszik kezelni, a legtöbb tagállam szerint a jó irányba indult el. Ám míg egy részük üdvözölte, hogy speciális válságalapot hozzanak létre erre a célra, többen feltették a kérdést, hogy ezt miből és hogyan fogják finanszírozni. Néhány miniszter arra is rámutatott, hogy az alaphoz csak kivételes körülmények között szabadna nyúlni, azt pedig, hogy milyen helyzet számít ilyennek, előre és világosan meg kell határozni.
A javaslat másik lényeges elemét, amely megerősítené a termelői szervezetek szerepét, szintén sok tagállam üdvözölte. Fontolóra vették, hogy a közös fellépés támogatása erősítheti a gazdák alkupozícióját az élelmiszer-ellátási láncon belül, ám több küldöttség szerint az új szabályoknak nem kellene kötelezőnek lennie, hogy minden tagállam saját körülményeihez igazíthassa ezeket - némelyik delegáció szerint azonban ezzel nem szabad versenykülönbségeket teremteni.
A cukorkvótákat azonban – szemben az Európai Bizottság terveivel ¬– sok tagállam megtartaná 2015 után is. Szerintük időt kell adni az ágazatnak, hogy felkészüljön a mennyiségi korlátozások kivezetésére. A szőlőültetési jog fenntartását szintén kiterjesztené számos küldöttség 2018 utánra. Utóbbi kérdésben a Bizottság bejelentette, hogy egy „magas szintű csoportot” hoz létre, amely év végére ajánlásokat tesz le a tagállamok asztalára.
A Bizottság 2012-2015-ös állatjóléti stratégiáját is megvitatták az uniós agrárminiszterek. Amellett azonban, hogy sokuk üdvözölte a szabályozás főbb pontjait, többen olyan intézkedéseket is szeretnének, amelyek biztosítják, hogy ne kerüljenek versenyhátrányba lazább szabályokat alkalmazó EU-n kívüli államokkal szemben.
A Tanács visszamenőleg 2012-re és 2013-ra is megszavazta az uniós élelmiszersegély-program folytatását. Ez eredetileg a KAP működése miatti feleslegekből juttatott a rászorulóknak, ám azóta, hogy hatékonyabbá tették az EU agrárpolitikáját, már nincs sok élelmiszer az uniós raktárakban, így az ennivalót meg kell megvásárolni. Több tagállam szerint ezzel már értelmét vesztette az eredeti cél és sokkal többe kerül így a program, ráadásul Brüsszel beavatkozik a tagállami szociálpolitikába (a hosszabbítás ellen szavazott az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország, Csehország pedig tartózkodott). A végső döntés azonban – kiterjesztve az eredeti jogszabályt – már nem csak raktári hiány esetén engedélyezi a vásárlást, és a kiosztott termékek körét is bővítették, hogy jobban megfeleljen a rászorulók igényeinek.
Forrás: Európai Unió Tanácsa