Külföldi tapasztalatok igazolják, a gyerekek vidéki élettel való megismertetése működhet színes szakmai tartalommal, és ez a csorvási határban is beigazolódott. A házigazda, Kukláné Fábián Aranka helyi termékekből készült kiadós reggelije, a lilahagymás zsíros kenyér, mangalicakolbász, szilvalekvár, hárs- és citromfűteák után hamisítatlan tanyasi hangulatban tanulták a gyerekek a kukoricafosztást.
„Kukoricát törtünk, lovas kocsira raktuk, behoztuk a tanyára és ma folytatjuk a munkát” – mondta élményeikről Zsikai Emma, Varga Misi, Ping Éva Terézia, Szabó Alexandra és Uhrin Szimonetta. A gyerekek a kétkezi munka során népdalokat énekeltek a helyi Nefelejcs népdalkör asszonyaival, miközben Juhász Kálmán citerajátékától lett hangos a tanyaudvar.
„Önerő és támogatás bevonásával megszerveztünk egy tavaszi programot Mikóházán, Nyíregyházán és a békéscsabai iskolások bevonásával. A tanyasi gyakorlati foglalkozásokat most egy őszi, négy alkalomra szóló programmal folytatjuk, köszönhetően a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szakosztályi támogatásának. Az a célunk, hogy minden gyerek ismerje meg a hagyományos, falvainkban még fellelhető gazdálkodási módokat egy tudatos, életre nevelő pedagógiai programon keresztül” – részletezte elképzeléseiket Makra Márta ötletgazda.
„Ez egy remek hely és alkalom arra, hogy az iskolás korú gyerekek tapasztalás, és nem csak bemutatás útján átélhessék a gazdálkodás, a növénytermesztés, az állattartás és a termékfeldolgozás élményét, megtanulják, hogyan lesz a vetőmagból élelmiszer” – folytatta Makra Márta. „Legyen számukra becsülete a földnek, a vidéki embernek. Tanulják meg, miként kell fogni a szerszámot, s az állatokkal bánni. Lássák, ahogy a kezük munkája nyomán termés születik. Legyenek gazdái annak a darab élővilágnak, amit a gazda vagy nevelő rájuk bíz. Tudatosan fogyasztó generációt szeretnénk nevelni ezekből a gyerekekből, amit az agrárium és az oktatás összefogásával lehet elérni.” Ennek hallatán a közelben lakó gazda, Brezsnyik György is helyeslőn bólogatott, hiszen mindent tanyasi környezetben termel és állít elő, ahogy a házigazda is.
A lelkes civilek a program kísérleti szakaszának folytatását is szeretnék elérni, megalapozzák a tanyapedagógiai hálózatot, további gyakorlati foglalkozásokat szerveznek az eddig részt vett korosztályokhoz képest idősebb iskolás gyerekekkel. „Egy szakmai konferencia és egy kiadvány segítségével igyekszünk növelni a program ismertségét és elfogadását, illetve segíteni beépülését a hazai agrárpolitikába. Az a cél, hogy ez a kezdeményezés bekerüljön az agrártámogatási rendszerbe és később váljon a gyerekek életének részévé akár tantárgy, képzés, vagy fakultatív foglalkozás formájában” – nyilatkozta Makra Márta.
Forrás: Körösök Völgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, beol.hu