A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) illetve a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) idei közös rendezvényének témája a város és a hozzá tartozó vidék tervezése a vidéki térségek szemszögéből vizsgálva. A konferencia témájának időszerűségét többek között az adta, hogy a találkozót jegyző két szervezet együttműködési megállapodást írt alá, amely nyomán elsősorban a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszak új kihívásaira próbálnak közösen válaszokat megfogalmazni, illetve ezeket továbbítani a döntéshozók és a vidék-, valamint területfejlesztésben érdekelt szereplők felé.
A tanácskozás első napján a köszöntőkre és a plenáris előadásokra került sor Ónodi Gábor moderálásával, aki szerencsés választásnak bizonyult, hiszen mindkét szervezetnek, a MUT-nak és az MNVH-nak is tagja: előbbinek alelnöke, utóbbinak pedig elnökségi tagja. A konferenciát megnyitó Aczél Gábor MUT-elnök köszöntő beszédében kiemelte a városi és vidéki térségek összefogásának szükségességét, amely nem csak azért fontos, mert az előttünk álló európai uniós időszak ezt a szemléletet kívánja meg, hanem azért is, mert ahogy fogalmazott, „a józan ész is ezt diktálja”.
Csatári Bálint, a konferenciát társrendezőként illetve támogatóként jegyző MNVH elnöke meleg szavakkal emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Enyedi György professzorról, akadémikusról, az MTA Regionális Kutatások Központja (RKK, ma MTA KRTK RKI) megalapítójáról, a hazai regionális tudomány „atyjáról”, aki munkássága során elévülhetetlen érdemeket szerzett a területi szervezés tudományos vizsgálata terén is, és számos jelenleg aktív vezető területi tervező és fejlesztő tanítómestere volt. Az elnök ezután a vidékről szólt néhány szót. „Növekszik a vidéki tér fontossága” – hangsúlyozta, és kiemelte, hogy a tudománynak is ennek megfelelően fel kell értékelnie a vidékkel kapcsolatos kutatásokat. „Ismét fontossá válik a vidékről való közgondolkodás, a vidéki fejjel való gondolkodás, valamint a generációkon átörökölt (in situ) tudás is újra felértékelődik” – fejtette ki.
Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere a közelmúltban Hild-díjat nyert város kiemelkedő építészeti és településszerkezeti értékeit röviden bemutatva köszöntötte a szakmai fórum résztvevőit. „Rutinos konferencia-szervezők vagyunk, de külön öröm, hogy otthont adhatunk a XVIII., a Vidékről címet viselő Országos Urbanisztikai Konferenciának” – zárta beszédét a polgármester.
Ezt követően a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat stratégiai együttműködési megállapodást kötött. A MUT részéről Aczél Gábor elnök, illetve az MNVH részéről Mezőszentgyörgyi Dávid főtitkár által aláírt megállapodás a területi komplexitásra törekvő, a stratégiai tervezésben és megvalósításban erős várostervezés sajátos eszközeit, valamint az MNVH a LEADER program, mint az alulról történő építkezés egyik legfontosabb európai kezdeményezése területén szerzett tapasztalatait hozná közel egymáshoz. Ennek nyomán együtt gondolkodhatnak és közös javaslatot tehetnek a vidék- és várostervezésben érdekelt szakmai szervezetek, a civilek, valamint a hatósági döntéshozók felé.
„A vidék gerince a mezőgazdaság, és a város és a vidék közös sorson osztoznak. Kívánom, hogy e gondolat hassa át a tanácskozást” – jelentette ki előadásában V. Németh Zsolt, a szaktárca vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Elmondta: számos szempontból feltárták a vidék helyzetét és a vidék-város viszonyát. Az agráriumban paradigmaváltás történt, a tervezésnek és a finanszírozásnak ki kellett lépnie a mezőgazdaság dominanciájából. Így például a környezeti állapot fönntartása ugyanolyan fontos prioritás, mint a termelési cél, s ennek szellemében a környezet- és természetvédelmi szempontok az eddigi gyakorlatnál lényegesen nagyobb figyelmet kapnak majd, amit a gazdáknak – tetszik, nem tetszik – be kell építeniük pályázataikba. A 2013-ig tartó időszakhoz képest alapvető változás lesz továbbá a támogatási rendszerben az integrált szemlélet, tehát a különböző ágazati alapok helyett egy komplex, összetett, több ágazatot érintő – és természetesen valamennyi érintett ágazatot finanszírozó – támogatásra lehet pályázni. Ez az úgynevezett „multifund” finanszírozási rendszer, amely új abban a tekintetben, hogy eltörlik az eddigi gyakorlatnak megfelelő merev határokat a különböző uniós finanszírozási alapok (pl. EMVA, KA, ESZA, strukturális alapok) között. „Két nagy döntés előtt állunk: az egyik, hogy a multifund rendszert milyen mértékben használjuk ki (hiszen erre a nemzetállam nevében a kormány tesz javaslatot), a másik pedig eldönteni, hogyan alkalmazható a LEADER program arra, hogy a városi térségeket is bevonhassuk az alulról építkező, a közösség-szerű helyi fejlesztésekbe. Ezért is üdvözlöm a két prominens szervezet közti megállapodást” – fogalmazott V. Németh Zsolt.
A konferencia ezt követően plenáris előadásokkal folytatódott. A három felkért előadó, Horkai Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke, Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet főigazgatója, valamint Salamin Géza, a Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Főosztályának vezetője egyaránt a tervezési törekvésekről, a megvalósítandó célokról beszélt, érintse az a holisztikus szemléletű, országos gazdaság- és területfejlesztést, a vidékfejlesztést vagy a következő költségvetési időszak tervezését városban és vidéken EU-s, országos és regionális szinten.
A várostervezésben, illetve a területi- és vidékfejlesztésben érdekelt szakemberek a konferencia második részében, az első nap délutánján és a második nap délelőttjén szekcióüléseken tárgyalták meg az eddigi eredményeket, a két terület együttműködési lehetőségeit illetve a jövő időszak legfontosabb feladatait.
Forrás: NAKVI