Korábbi nyilatkozataik után Stéphane Le Foll francia mezőgazdasági miniszter és német társa, Ilse Aigner ismét megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy fenntartsák az Európai Bizottság javaslatát az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának költségvetésére.
Szeptember 10-ei, berlini találkozójuk után kiadott közös nyilatkozatuk szerint az agrárium már eddig is a legnagyobb terhet viselte a költségvetési csökkentések során, és kiálltak a Bizottság terve mellett, amely a 2013-as nominális szinten tartaná a KAP büdzséjét 2014-2020 között. Ezzel az uniós végrehajtó-javaslattevő testület ugyanannyi pénzt szánna 2020-ig a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre, mint 2013-ban, ami az inflációt is beleszámítva reálértéken így is csökkenést jelent.
A két miniszter gyors kritikával illette néhány olyan ország (pl. az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország) elképzeléseit, amelyek nettó befizetők az Európai Unió kasszájába, azaz több pénzt adnak be, mint amennyit visszakapnak belőle, és amelyek csökkentenék a gazdáknak járó közvetlen kifizetéseket.
Stéphane Le Foll és Ilse Aigner azt is támogatta, hogy csökkentsék a tagállamok közötti különbségeket – a régi tagállamok gazdái általában több pénzt kapnak, mint a 2004 után csatlakozottakban élő társaik. Ugyanakkor kikötötték, hogy a folyamatnak „ésszerűnek”, „arányosnak és fokozatosnak” kell lennie. (A Bizottság javaslata szerint a hektáronkénti közvetlen kifizetések közti eltérések egyharmadukkal csökkennének az uniós átlag 90 százalékához viszonyítva, ami a franciákat is súlyosan érintené). A két miniszter szerint az „első pilléres” közvetlen kifizetések mellett a többi, így a „második pilléres”, mezőgazdasági szerkezetváltásra, agrár-környezetvédelemre és vidékfejlesztésre szánt KAP-forrást is figyelembe kellene venni az újraelosztásnál.
Emellett a francia-német megegyezés része, hogy „rugalmasabb” környezetvédelmi elvárásokat vezessenek be, így akár a művelés alól kivonandó „ökológiai célterületeken” is lehessen „ökológiailag fenntartható módon” mezőgazdasági tevékenységet végezni. A két miniszter arra is felszólít, hogy 2020-ig maradjanak a cukorkvóták és a szőlőültetési jogok korlátozását se töröljék el (előbbit a Bizottság 2015-ben, utóbbit 2016-ben liberalizálná).
A válságra való tekintettel a nyilatkozat kimondja, hogy az erős KAP a növekedés, foglalkoztatás és innováció szempontjából is fontos. Emellett a KAP globális élelmezési egyensúlyban játszott szerepét is aláhúzzák – miközben az élelmiszerárak folyamatosan növekednek a növekvő ázsiai fogyasztás miatt, az EU a világ legnagyobb agrártermelője. Azonban több feltörekvő ország is egyre inkább kezd felzárkózni, ezért a két tagállam arra is felszólítja az EU-t, hogy „agresszíven” védje a 27-tagú szervezet érdekeit.
A két ország közül Németországé az EU 27 tagállama közül szavazati arány tekintetében a legnagyobb súly mind a társ-döntéshozó Európai Parlamentben, mind a Tanácsban, a franciák pedig a második legerősebb képviseletű tagállamok közé tartoznak. Németország a legnagyobb befizetője az EU költségvetésének, Franciaország pedig a KAP legfőbb haszonélvezője, amely a teljes uniós büdzsé 40 százalékát teszi ki. A 27 tagállam kül- és Európa-ügyi miniszterei jövő héten találkoznak, hogy az EU következő, 2014-ben életbe lépő hétéves költségvetésének és a szakpolitikáknak – így a KAP-nak – a sarokszámairól megállapodjanak. A végső szót egy külön erre a célra összehívott rendkívüli ülésen fogják kimondani a tagállamok állam- és kormányfői novemberben.
Forrás: Euractiv.com, AgraFacts