Az új ciprusi elnökség bemutatójával indult a mezőgazdasági, halászati és vidékfejlesztési miniszterek Tanácsa július 16-án Brüsszelben. Az Európai Unió társ-döntéshozó szervének agrár-formációját először vezette a kis szigetország, amióta július 1-jén átvette a Tanács elnökségét, ráadásul először foglalhatta el ciprusi az elnöki helyet az ország 2004-es európai uniós csatlakozása óta.
Az elnökség egyik fő feladataként jelölte meg a Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-től életbe lépő reformjáról szóló, külön ügyekre összpontosító vitáját. Novemberre az elnöki stáb szeretne egy „részleges általános megközelítésről” megállapodni a KAP kulcselemeiről. Emellett – az Európai Parlamenttel egyetértésben – a közvetlen kifizetésekre és a borágazatra vonatkozó átmeneti megállapodásokat is ki kívánnak dolgozni. Befejeznék a minőségbiztosításról szóló előírások jogszabályok elfogadását, amelyekről még a dán elnökség egyezett meg a Parlamenttel, és több állategészségügyi kérdéssel, jogyszabállyal is foglalkoznának. „A ciprusi elnökség fenntartható, környezetbarát és versenyképes mezőgazdaságért fog dolgozni, amely szolidaritáson alapul” – jelentette ki Szophoklész Aletratisz ciprusi mezőgazdasági, természeti erőforrásokért és környezetügyért felelős miniszter. Halászati téren a nevében is megújuló 2014-2020-as Halászati és Tengerügyi Alappal, a 2013-as maximális kifogható halmennyiséggel kapcsolatos vita folytatása és több kétoldalú jegyzőkönyv felújítása Nicosia célja. (A ciprusi elnökség programjáról bővebben itt).
Már első ülésén meg is kezdte a KAP-reformmal kapcsolatos munkát az elnökség: mind a vidékfejlesztési, mint az egységes közös piaci szervezetről szóló rendeletről orientációs vitát tartottak. Előbbivel kapcsolatban több miniszter javasolta, hogy ezen, azaz a KAP második pillérén belül segítség a termelői kockázat csökkentését, míg mások szerint ez az éghajlatváltozás elleni és környezetvédelmi intézkedésektől venne el forrásokat. Néhányan azt is megkérdőjelezték, szükség lenne-e ilyesmire, hiszen szükségük szerint az első pillér már megfelelő védőhálót nyújt a gazdák számára. A többség ennek ellenére elfogadta a Bizottság által javasolt támogatási mértéket, sőt, többen növelték volna azt. Mindenestre a megbeszélések bizonyították, „a legtöbb tagállam egyetért, hogy a kihívások fényében, amelyekkel a mezőgazdaság a klímaváltozás, valamint az ár- és piaci változékonyság miatt szembenéz, a kockázatkezelés és a kivételes intézkedések iránti igény létfontosságúvá vált a gazdák számára” – nyilatkozta Szophoklész Aletratisz.
Az egységes közös piaci szervezet vitáján széles körű támogatás alakult ki a különleges támogatási intézkedések mögött, bár egyes tagállamok szerint ezek lehetnének még ambíciózusabbak, míg mások a „válság” definícióját pontosították volna, amikor ezek életbe léphetnek. A tanácskozáson többségben voltak azok a tagállamok, amelyek az ilyen vészmechanizmusokat minden termékre kiterjesztenék.
Emellett többek között halászati kérdések, a kínai-EU mezőgazdasági együttműködés, a szállított állatok védelme és – lengyel-litván kérésre – a tejágazat helyzete is szóba került az ülésen. Utóbbival kapcsolatban több tagállam is javasolta az exporttámogatások ideiglenes visszaállítását rövid távon, valamint a vaj és a tejpor referenciaárának emelését, míg mások és az Európai Bizottság szerint erre nincs szükség. A Bizottság szerint a globális termelés növekedése mellett szezonális hatások is közrejátszottak a tejárak esésében, ám közelről vizsgálja a helyzetet, és szükség esetén visszatér a kérdésre (akárcsak a ciprusi Tanács-elnökség), készen arra, hogy az eddigi intézkedések (magántárolás) mellett másokat is bevessen.
Forrás: Európai Unió Tanácsa, cy2012.eu