A negyedévenként megjelenő folyóiratban kiváló szakemberek, vidék- és területfejlesztők, önkormányzati szakértők, polgármesterek, szociológusok, vállalkozók cikkei, tanulmányai foglalkoznak a vidékkel, a helyi társadalommal és gazdasággal, az ökológiai szemléletű környezetgazdálkodással vagy éppen a civil szervezetekkel kapcsolatos kérdésekkel.
Az új számban Dr. Csatári Bálint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat – Víziók és valóság címmel megjelenő, elgondolkodtató, terjedelmes tanulmányában a vidékfejlesztés alulról építkező szervezetéről és annak jövőjéről értekezik. „A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat – megítélésem szerint – lehetséges keretet biztosíthatna egy (lokális) társadalmi tőkét és (sajátosan magyar – helyi táji) tudást is előállító, új típusú vidékfejlesztésnek” – írja. Cikkéből kiderül: a víziók adottak, a valóság pedig befolyásolható.
Istvánfi Gyula falvaink arculatának torzulásaival és a megmaradt értékek védelmével foglalkozik A falu és arculata című írásában, amelyben több dologra hívja fel az olvasó figyelmét: véleménye szerint például „a régi – táji, települési, építészeti – értékek védelmére meg kell alkotni a helyi védelmi rendeletet”. Zárógondolatai között is elgondolkodtató felhívást olvashatunk: „elég volt falvainkban az építészeti extravaganciákból, az oktalan díszburkolatokból”.
Lázár János Gondolatok „A HANGYA első 25 éve” reprint kiadása alkalmából, Szabadkai Andrea Kistermelők, helyi termékek és kispiacok a jog hálójában címmel jelentkezik a folyóirat hasábjain. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségének tagja arra keres megoldást, hogy egészségesebb élelmiszer kerüljön minden család asztalára. Ha az áruk szállítása megszűnik vagy rövidül, kevésbé szennyezik a környezetet, frissebb lesz az élelmiszer, nem szükséges annyi tartósító. A cikkben több változtatási javaslatot is megfogalmaz a szerző, amelyek közül talán az egyik legfontosabb, hogy „vegyék ki […] a közbeszerzési törvény hatálya alól a közétkeztetést!”
Szabó Zoltán „Szövetkezés a vidék jövőjéért” című írásában az elmúlt húsz év vidékfejlesztésének változásaival foglalkozik, hogyan és miért változott az egyéni és közösségi tevékenységek viszonya.
A hodászi roma tájházat és az intézmény törekvéseit mutatja be Rézműves Melinda cikkében, valamint azt, hogy mit tud elérni a roma kultúra újjáélesztésében. Simányi Frigyes a tájházak falusi turizmusban betöltött kulturális, gazdasági szerepét és jelentőségét boncolgatja írásában.
Forrás: VM VKSZI