Kevés alkalommal adhatunk hírt olyan rendezvényről, amely a döntés előkészítés folyamatában résztvevő szakemberek tanácskozásáról szól. Az ESPON (Európai Tervezési Megfigyelő Hálózat) múlt heti, Gödöllőn rendezett, kétnapos nyílt szemináriumának homlokterében a 2013 utáni EU kohéziós politika és a magyar EU elnökség alatt felülvizsgált Területi Agenda (Territorial Agenda 2020) alkalmazása állt. A területpolitika szakértői mellett, magas szintű döntéshozók is képviseltették magukat. Drahos Zsuzsanna (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium), valamint kollégája, Piotr Zuber (Regionális Fejlesztési Minisztérium – Lengyelország), egybehangzóan az egységes európai tudásbázis fontosságáról, valamint ezzel kapcsolatban a felülvizsgált Területi Agenda gyakorlati alkalmazásáról mondta el véleményét általánosságban. Az EU különböző területi szintjein történő alkalmazhatóságról más-más előadó ismertette álláspontját. Magyarország szempontjából kiemelendő, a határokon átnyúló együttműködések kérdése, amelyek közül Varga Lencsés Viktória (INTERACT ENPI) a Duna Régiót, mint európai makró régiót ismertette részletesebben.
Az előadások után az érdeklődők egy időben, négy teremben tematikus beszélgetéseken vehettek részt, amelyeken az ESPON egyes kutatási projektjeit mutatták be. Szó esett többek között a világgazdasági válság hatásaira adható lehetséges válaszokról, határokon átnyúló regionális együttműködésekről, közös EU-s közlekedéspolitikáról és a kontinens versenyképességének kérdőjeleiről a globalizált világunkban. Utóbbival kapcsolatban Dr. Karl Peter Schön (BBSR) a már jól ismert növekedési stratégia és kohéziós politika dilemmájáról beszélt, míg Roberta Capella (Milánói Egyetem) a tudásalapú társadalom, és az arra építő innovációs készségek európai kitörési pontjait sorolta fel.
A konferencia második napján, a delegáltak értékelték az elhangzottakat. Michael Parkinson (Liverpooli Egyetem) bátor kezdeményezésnek nevezte az ESPON munkáját, amellyel az Unió döntéshozóit próbálják közelebb hozni a valós társadalmi folyamatok megismeréséhez.
Az európai területi folyamatok körül ma két nagy kérdőjel van. Az egyik a városnövekedés okozta metropolisztérségek körüli problémák (várostervezés, közigazgatás, stb.) kérdése. A másik a város-vidék kapcsolat várható alakulása körüli bizonytalanság. Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a vidéki terek egyre diverzifikáltabbak, sokszínűek, éppen ezért nem lehet egységes vidékpolitikát alkalmazni.
Az esemény zárásaként többen is megjegyezték: nem megengedhető, hogy a kutatók, tervezők direkt módon vezessék a döntéshozókat, mert ezek a próbálkozások rendre kudarcot vallottak. Európának ma nyílt és őszinte párbeszédre van szüksége a politikusok és döntések előkészítői között.
Az ESPON 31 európai országra kiterjedő, egységes európai tudásbázis felállítására hivatott. Célja egy tudományos kutatási hálózat létrehozása a területfejlesztés témakörében. A hálózat, vagy tudományos műhely felállítását, az EU-n belüli regionális (területi) egyenlőtlenségek mértéke tette indokolttá, így a hálózat további feladatai között szerepelnek, az Unió területfejlesztési politikájának szakmai megalapozása, a területi kohézió és a harmonikus, kiegyenlített területi fejlődés elősegítése.
Forrás: mnvh.eu