Tereplátogatással egybekötött kétnapos konferenciára érkezett hazánkba az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) „Mezőgazdaság, Vidékfejlesztés és Környezetvédelem” (NAT) szekciója május 19-én. A szekcióüléssel a közös agrárpolitika aktuális kérdéseit vitatta meg és az európai vízkészletek védelmének fontosságát hangsúlyozta a szervezet.
Az EGSZB egyidős az Európai Unióval (EU), annak konzultatív, döntés-előkészítő szerve. 1957-es alapítása óta szakértői tanácsokkal látja el a főbb uniós intézményeket, így az Európai Bizottságot, az EU Tanácsát és az Európai Parlamentet. Egyik legfontosabb feladata egyfajta „hídszerep” betöltése az európai intézmények és a szervezett civil társadalom között, segítve őket abban, hogy szerepük minél jobban érvényesülhessen. A NAT-szekció legfontosabb témája a közös agrárpolitika (KAP) jövője és meghatározó irányvonalai. Tagjai gazdasági, szociális és kulturális érdekek széles körét képviselik hazájukban. Munkájukat három csoportba osztva végzik: munkaadók, munkavállalók és egyéb érdekcsoportok – például mezőgazdasági termelők, fogyasztók, környezetvédők, családok, civil szervezetek. Így építenek hidat az EU és a tagállamokban működő civil társadalmi szervezetek között. A 344 tagból álló bizottságba Magyarország 12 küldöttet delegálhat.
Az EGSZB mindig az EU-elnökséget adó tagállam szervezésében ülésezik, így idén Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban került sor a találkozóra. A tanácskozást pénteken tartották, ám előtte a tagok közül mintegy nyolcvan fő közelebbről is bepillanthatott néhány jól működő magyar gazdaságba Kecskeméten és környékén.
A tereplátogatás első állomása egy Kecskeméttől öt kilométerre található vállalkozás, a Pilze-Nagy Kft. telephelye volt. A cég tevékenységei között szerepel a laskagomba alapanyag-gyártás, a laskagomba termesztés, kereskedelmi forgalmazása, valamint a biogáz gyártásból származó villamos energia és hőtermelés, amelyhez a letermett gombatáptalaját használják fel. A Pilze-Nagy Kft. a gombatermesztés hulladékait hasznosító biogáz-üzem beindításával úttörő fejlesztést hajtott végre, amely teljes egészében megfelel eredeti célkitűzésének: minél gazdaságosabban és környezetkímélőbben ártalmatlanítani a gombatermesztés hulladékát. Míg az áramtermeléskor keletkező hőenergia felhasználása nagymértékben javítja a gombatermesztés gazdaságosságát, addig az alkalmazott környezetbarát technológia garancia a fenntartható fejlődésre.
A laskagomba termesztéssel foglalkozó üzemből az NAT-szekció tagjai lovas kocsival érkeztek a Kujáni Tanyára, ahol pálinkát, paprikás krumplit és helyben készült lekvárral ízesített palacsintát kóstolhattak. A Kujáni Kft.-t 2003-ban alapították azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági termelőket segítsék az agrár-környezetgazdálkodási pályázatokban eligazodni. Fő profiljuk a növényvédelem, és a tápanyag-gazdálkodás, de az általuk telepített automata agrometeorológiai állomások segítségével figyelmeztetni tudják a gazdákat az aktuális fertőzés- és kártevőveszélyről, valamint a védekezés szükségességéről.
A tereplátogatás következő célpontja Lakitelek volt, ahol az ország legmodernebb vízi szárnyas nevelő- és tömőtelepét járhatták körbe a résztvevők. A Szántó 2002 Kft. mezőgazdasági és teherfuvarozási tevékenységgel foglalkozik. Ez a cég üzemelteti a libatelepet, amely a jelentős fejlesztéseknek köszönhetően az állat- és környezetvédelmi elvárásoknak, előírásoknak és a legújabb uniós irányelveknek is megfelel. A Fehér Kereszt Állatvédő Liga Egyesület egyedüliként az országban auditálta, azaz állatvédelmi szempontból elfogadhatónak találta az itteni töméses technológiát, amelyet a bizottsági tagok is megtekinthettek. Nem fémcsővel, hanem lágy gumicsővel tömnek, ami nem sérti az állatok nyelőcsövét. Az itt előállított libamáj hetven százalékát Franciaországba importálja a cég.
A NAT-szekció kiemelt figyelmet szentel az agráriumon belüli generációváltásra, így a tereplátogatás alkalmával egy szarvasmarha-tenyésztéssel és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó fiatal gazda is bemutatkozhatott. Hegedűs Zsolt 180 hektáros gazdasága kezdetben családi vállalkozásként indult egy-két tehénnel, mára azonban az állomány 150 marhával és azok szaporulataival bővült. Hosszú távú tervei között annyi állat tartása szerepel, amennyivel exportra saját kamiont tud indítani. Az állatokat felvásárlón keresztül értékesíti, de célja, hogy erre ne legyen szükség. A növénytermelő terület már megvan hozzá, a földterület több száz szarvasmarha neveléséhez is elég lenne.
Pénteken a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban már hivatalos keretek között folytatódott a találkozó. Az ülést V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár nyitotta meg, aki beszédében az EU közös agrárpolitikájának (KAP) jövőbeli irányvonalait hangsúlyozta. Mint elmondta, a mezőgazdaságnak és a vidéknek továbbra is közös politika és közös finanszírozás alá kell esnie, hiszen ez a gyakorlat már bizonyította eredményességét. A közvetlen támogatások jelentős szerepe megmarad, de fontos, hogy az ezekhez kapcsolódó környezetvédelmi vagy „zöld” vállalások elkülönüljenek a vidékfejlesztés fontos részét képező agrár-környezetvédelmi kifizetésektől, és ne jelentsenek a jelenleginél is bonyolultabb adminisztrációt a gazdálkodók számára.
A miniszter beszédét kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen fiatal gazdák, a szekció néhány tagja és Mario Campi elnök is részt vett. Papp Gergely, az Agrárgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa a magyar mezőgazdaság történetéről és a jövőbeli kihívásokról tartott prezentációt. Weisz Miklós, az Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) társelnöke felhívta a figyelmet a generációváltás szükségességére az agráriumban, ugyanis igen élesen jelentkezik az elöregedés a mezőgazdaságban, ezért szükséges a fiatal gazdák kiemelt támogatása. Mint elmondta: van egy fiatal gazdálkodóréteg, akire kell és lehet is építeni a jövőben.
An Le Nouvail-Marliére feltáró véleményében az európai vízkészletek védelmét elsőrendűen fontos feladatnak nevezte. A jövőben az Uniónak az úgynevezett vízügyi keretirányelven keresztül olyan vízügyi politikára kell az uniós tagállamokat ösztönöznie, amely a meglévő vízkészletek kezelését, az ezzel kapcsolatos környezetvédelmet, az integráció vízgazdálkodását társadalmi és gazdasági szempontból is kiemelt feladatnak nyilvánítja.
A tanácskozás sajtótájékoztatóján Mario Campi elmondta, az EGSZB fontos feladata, hogy állásfoglalásaival, javaslataival segítse az Európai Bizottságot. A budapesti szekcióülésen javaslatokat fogalmaztak meg arról, hogy az EU a következő, 2020-ig tartó költségvetési ciklusban milyen területek finanszírozását helyezze előtérbe a vidékfejlesztés terén.
Mikula Lajos, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára a közös agrárpolitikát emelte ki, amelyben jelentősebb szerepet kell kapniuk a farmergazdaságoknak, hogy a vidék fiataljai helyben kereshessék meg megélhetésüket. Ennek anyagi és jogszabályi támogatására jó példákat lehet találni Olaszországban, ahol a vidéki gazdálkodást különböző kedvezményekkel támogatja az olasz állam.