Idén is megrendezték a Tanyakollégium többnapos konferenciáját, amelynek ezúttal a Lakiteleki Népfőiskola adott otthont. A tudományos élet elismert szakemberei mellett a döntéshozók közül is többen megjelentek március 30-án és április 1-én a dél-alföldi rendezvényen. A mindenkori magyar kormány valós lépéseket szeretne tenni a tanyán élők életminőségének javításáért. Ezt támasztotta alá az is, hogy a hazai vidékpolitika vezetői is ott voltak Lakitelken, hogy közvetlenül találkozzanak a tanyákon élőkkel és gazdálkodókkal.
A konferencia kezdetén Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke üdvözölte a helyszínválasztás gondolatát. „Lakitelek számos népi törekvésnek volt kiindulópontja, most pedig otthont ad a vidéki Magyarországot érintő szellemi műhelynek is. Jól tudom, mennyire szüksége volt már a hazai tanyáknak, tanyás térségeknek a kormányzati segítségnyújtásra. Az elmúlt évek vezetői nem látták azokat a kivételes kulturális, gazdasági és táji értékeket, amelyeket a vidék magába foglal” - hangsúlyozta Lezsák Sándor.
A rendezvény első felszólalójaként Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a hazai mezőgazdaság helyzetéről, és betegségének legfőbb tüneteiről beszélt. Külön kitért a multinacionális cégek beszállítói hálózatainak visszáságaira, és a közintézmények közbeszerzési gyakorlatára is. Utóbbival kapcsolatban Ángyán József úgy véli, hogy a hazai termelők azért nem tudják ellátni gyakran még helyi piacot sem, mert a közintézmények közbeszerzési gyakorlata ezt nem teszi lehetővé. „A hazai mezőgazdasági termékek piacra jutásának kérdésében fontos szerepe van a tanyasi gazdálkodóknak. Az emelkedő energiaárak mellett (és annak következtében) felértékelődik a lokalitás szerepe, ami a helyi termékek és -piacok helyzetében mutatkozik meg hamarosan” – összegezte álláspontját Ángyán József.
A készülőben lévő Tanyatörvény alapvonásait, valamint a Nemzeti Tanyafejlesztési Program céljait, prioritási tengelyeit ismertette Balogh József, a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete képviseletében. Mint elmondta, várhatóan hét fő tengely mentén lehet majd pályázni évi egymilliárd forintra. Tanyavillamosítás mellett a dűlőutak karbantartására, épületrekonstrukcióra, a tanyasi termékek piacra jutásának elősegítésére, valamint a tanyagondnoki szolgálat kiterjesztésére és fejlesztésére lesz lehetőség. Maga a pályáztatás egyszerű, rövid és átlátható lesz, abból a célból, hogy azok is eséllyel vehessenek részt a programban akiktől távol áll a papírmunka.
A folytatásban a népfőiskolán megjelent egyetemi hallgatók fogalmazták meg ajánlásaikat, majd azokat plenáris ülésen vitára bocsátották. Az este folyamán a különböző iskolákból érkezett fiatalok szövegező bizottsága véglegesítette a Tanyakollégium zárónyilatkozatát: húsz ajánlást fogalmaztak meg a kormányzat számára. Ezeket a konferencia záró napján V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár vette át. A Kormány vidékstratégiájával kapcsolatban elmondta, hogy a vidéknek nem csak az a feladata, hogy egészséges és jó minőségű élelmiszerrel lássa el az országot. „Ezzel egyenrangú célja a kulturtáj, az épített örökség és a falusi közösségek fenntartása, a mezőgazdasági termelés révén. Az ország belakottsága közhaszon. Csak ezáltal őrizhetők meg a vidéki társadalom által létrehozott értékek. A professzionális nagyüzemi mezőgazdaság ennek a feladatnak a megoldására képtelen. Ezért kapnak a jövőben nagy szerepet a helyi szinten működő kisebb gazdaságok, a tanyák” – hangsúlyozta V. Németh Zsolt.
Végül a Tanyafejlesztési Stratégia 2011-es céljairól számolt be részletesen Czene Zsolt, a VM osztályvezetője. Idén dolgozzák ki a társtárcák bevonásával, és egy tanyaügyi munkacsoport felállításával a Tanyafejlesztési Programot. Ezt követően indulhat 2012-ben a hosszú távú program.
A Tanyakollégium résztvevőinek ajánlásai alább, a csatolmányokból tölthetők le.
Forrás: mnvh.eu
