Szabadkai Andrea a módosított kistermelői rendelet eredményeit mutatta be a hallgatóságnak.
A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökségi tagja szerint egyelőre számos jogszabály gátolja a kistermelők piacra jutását, melynek felülvizsgálatára lenne szükség. A termelőket felesleges kiadások terhelik: például Magyarországon minden élelmiszer előállító helyen évente legalább egyszer ivóvíz vizsgálatot kell végeztetni akkor is, ha vezetékes vizet használnak, ez akár 30 ezer forintos kiadást is jelenthet. Az egyesület az ausztriai gyakorlatot tekintik példának, ahol a gazdáknak nem kell külön bevizsgáltatniuk az amúgy a vízszolgáltatók felelősségi körébe tartozó ivóvizet. Szabadkai Andrea szerint meg kellene alkotni a termelői vásár (piac) fogalmát a szomszédos országokéhoz hasonlóan egyszerű, olcsó üzemeltetési, engedélyeztetési és higiéniai előírásokkal. Szabadkai Andrea felhívta a figyelmet a joghézagokra, az életszerűtlen minősítési, igazolási kötelezettségre, a termelést akadályozó önkormányzati rendeletekre. Megoldást jelenthet, ha a Vidékfejlesztési Minisztérium mellett a Nemzetgazdasági, a Nemzeti Erőforrás és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szintén elkezdi a jogszabályok átvilágítását, hiszen a vitatott előírások nagy része e tárcákhoz tartozik.
Orcsik Sándor a Csongrád Megyei KIK kézműipari alelnöke a „Magyar Kézműves Remek” cím szerepéről beszélt a helyi termékek piacra juttatásában.
A Magyar Kézműves Remek pályázatot 2001-óta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara írja ki minden évben. Gondozója az MKIK Kézműipari- és Turisztikai kollégiuma. A pályázat, és a cím célja, a magyar kézműves múltból hozott értékek elismerése, egy-egy tájegység, kisrégió egyedi arculatára jellemző termékek bemutatása, a magyar vállalkozói kultúra elmélyítése, a kézművesség piaci helyzetének javítása. A pályázat tárgyát képezhetik a kézműipari foglalkozás keretében előállított és a megfogalmazott céloknak megfelelő termékek, melyeket Magyarországon állítottak elő. Orcsik Sándor beszélt még a pályázat feltételeiről, részeiről, valamint az elbírálásról, az eredményhirdetésről és annak kommunikációjáról. Az MKIK, és az illetékes területi kamarák, a nyertes termékek készítőinek nevét, és tárgyait saját kiadványaiban megjelenítik. Ezen felül az MKIK koordinációjával a díjazottak számára lehetőség van a területi kamarák által szervezett, „A kézművesség ezer éve a Kárpát-medencében” című rendezvényen való kedvezményes részvételre. A Magyar Kézműves Remek elismerő cím elnyerése kihívást, bemutatkozási lehetőséget, megmérettetést jelent a pályázók számára. Ugyanakkor együtt jár az elismeréssel, amely szakmán belül is rangot jelent. A díjjal járó előnyök között van a jó marketing lehetősége is: a piacra jutás, az értékesítés, az eladhatóság növelése, a magyar, és ezen belül a régió kézműves kultúrájának megismertetése az országhatáron belül és kívül. Orcsik Sándor jó példaként említette a Dél-alföldi kézművesek nagysikerű mesterség-bemutató kiállításait Brüsszelben.
Kőváriné dr. Bartha Ágnes, Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara elnöke a Kamra-túráról- A „Homokhátsági célprogram” tapasztalatairól, a direkt értékesítés lehetőségeiről tartott előadást.
A 2001-től 2007-ig tartó program Bács-Kiskun- Pest és Csongrád megye egyes részeit érintette, azoknak a gazdáknak szólt, akik a homokhátság területén kívánnak élni, gazdálkodni. Fontos cél volt a korábbi gazdálkodási szerkezet megváltoztatása: a kedvezőtlen természeti adottságok dacára jövedelmező gazdálkodás kialakítása, az alternatív gazdálkodási lehetőségeket feltárása a tanyai gazdálkodás megvalósítására helyezve a hangsúlyt. A program még Magyarország Uniós csatlakozása előtt indult, ez volt az első legnagyobb működő vidékfejlesztési program. A programban 119 település, sokezer gazda vett részt. 39 program valósult meg csekély központi forrásból. A fejlesztés motorja az elkötelezett emberek együttműködésében rejlett. Az előadó kiemelte, hogy innovatív elemek nélkül nem tud működni a vidékfejlesztés, a programba bekapcsolódtak a különböző kutatóintézetek, fajtafenntartással foglalkozó szakemberek, stb., akik személyesen is részt vettek a gazdák felkészítésében. A program során szükség volt a közösségi marketing eszközeinek alkalmazására. A piackutatást a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara, mint ötletgazda és gesztor rendelte meg. A gazdák az elkészített piackutatási anyagból tájékozódhattak termékeik helyzetéről, értékesítési lehetőségeiről. Fontos volt a tanyasi értékesítés megszervezése, hiszen ezek a termékek nagykereskedelmi forgalmazásra nem alkalmasak (nehezen tárolható, szállítható), így a direkt értékesítést kell alkalmazni. Ennek egyik eszköze egy honlap létrehozása volt, melyen a gazdák megjelenhettek. Maguk a termelők is megtanulták az internet használatát, magukról is információkat jeleníthettek meg.
A Bács- Kiskun Megyei Agrárkamara létrehozott bemutatótermet is Kecskeméten, ahol a gazdák termékbemutatót, kóstoltatást tarthatnak. Kőváriné dr. Bartha Ágnes a jövőkép felvázolásánál kiemelte a különleges helyi termékek bevonásának szerepét a közétkeztetésbe (iskola, kórház), valamint az egészségturizmus fejlesztését a bio alapanyagú termékek által.
Ezt követően a konferencia jelenlévői, az előadók és hallgatók között interaktív vitafórum alakult ki, ahol kérdéseket intézhettek a téma szakértőihez. A hozzászólásokból kitűnt, mennyire fontosnak tartották az érintettek a Kamra-túra eredményeit, mely által lehetőség nyílt a tradíciók, hagyományok megőrzésére, ápolására is. Problémaként vetődött fel a tanyán élő emberek beruházásaival, fejlesztéseivel kapcsolatban a közüzemi víz bevezetésének a kérdése, az állam ugyanis nem finanszírozza ezt. Kőváriné dr. Bartha Ágnes elmondta: a Regionális Fejlesztési Tanácsok új koncepcióval, költségvetéssel, indulnak. Az ivóvízellátás problémája ide, a nagy infrastruktúrát érintő kérdések körébe tartozik, melyet a döntéshozók remélhetőleg orvosolni fognak. A Hungarikum törvény kapcsán felvetődött, hogyan kerülhetnek be ebbe az értéktárba a termékek, jelen esetben a Magyar Kézműves Remek cím termékei. Szabadkai Andrea válaszában kifejtette: információi szerint területi bontású értéktárak lesznek, melyek integrálni szeretnék a már létező minősítési rendszereket.
A fórum után Pancza- Kovács Eszter a Móra- Tourist Nonprofit Kft. ügyvezetőjének jó gyakorlat bemutatója következett a mórahalmi Fenntartható Fejlődés Házáról, amely a Kenyérváró fantázianevet viseli.
A projekt Európai Uniós forrásból valósult meg. Fontos cél volt a környezetbarát helyi termékek piacának a fejlesztése. A projekt üzemeltetője a Móra- Tourist Nonprofit Kft., mely a helyi termékek, termelők támogatását, értékesítési háttérbázis kialakítását, a helyi termékek és a turisztika egymásra találásának elősegítését tűzte ki célul.
Különleges technikai és műszaki hátér áll a Fenntartható Fejlődés Háza mögött, alternatív energiahordozók bevonásával. Fontos cél még a környezettudatos életmód elterjesztése is. Az előadó elmondta, létrehoztak egy minőségi kritériumrendszert- a Homokháti Portéka termékvédjegyet, amelyhez január óta várják azon termelők jelentkezését, akik ezt szeretnék megszerezni. A védjegy hatékony marketing eszköz a termelők és a termékek együttes megismertetéséhez, támogatásához, mely nem utolsó sorban erősíti a hazai termékekbe vetett bizalmat is. Szó esett a védjegy megszerzésének általános minőségi követelményekről is. A védjegy kialakításának célja az, hogy a Dél-alföldi régióban tevékenykedő kistermelők, őstermelők, valamint kis- és közép vállalkozások termelési feltételeit, jövedelmezőségi lehetőségeit javítsa. A védjegynek köszönhetően a fogyasztók megkülönböztethetik a kiváló minőségű helyi mezőgazdasági terményeket, élelmiszereket. A Fenntartható Fejlődés Házában tej-tejtermékek, pékáruk, friss zöldségek, gyümölcsök, savanyúság, és szárazáru kapható. Megállapítható, hogy alapvetően nyitottak az emberek a kezdeményezés felé, egyre nagyobb a termelőktől az érdeklődés, akik árulni szeretnének, de a konkurenciaharc is jelentős. Jellemző az árérzékenység: a fogyasztó sokszor drágának találja a helyi termékeket. Némi türelmetlenség tapasztalható a vásárlók részéről (a szezonalitást nem veszik figyelembe), ezért is kell erős marketing ahhoz hogy az üzlet létrehozásának célját az emberek megértsék. Az előadó legfontosabbnak az egyéni felelősségvállalást tartja a magyar termék, a vidék támogatásakor.
A konferencia záró periódusában a bemutatott helyi termékek kóstolása kíséretében kötetlen beszélgetések alakultak ki a meghívott előadók, és a résztvevő vendégek között.
Forrás: mnvh.eu
