A rendezvény elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a Bizottság javaslatának véleményezési folyamatához Budapesti Nyilatkozat aláírásával.
A két francia vidékfejlesztési szervezet (LEADER France, APFP- Association Pour la Fondation des Pays) által Párizsban, 2010. november 24-én a LEADER jövőjéről rendezett vita eredményeire építve a Magyar Vidék Szövetség egy olyan párbeszédet kezdeményezett a magyar elnökség keretében, amelynek célja, hogy a vidékfejlesztés, pontosabban a LEADER megközelítésmód jobban beépüljön az Európa 2020 Stratégiába – ennek képezi részét a Budapesti Nyilatkozat is. A dokumentum közös hivatkozásul szolgálhat a vidékfejlesztés és a LEADER 2014-2020 időszakra vonatkozó szerepének megerősítését célzó munkában.
A rendezvényen helyi akciócsoportok képviselői, független európai és tagországi vidékfejlesztési szervezetek (NGO-k), valamint releváns európai irányító intézmények, és szakbizottságok képviselői vettek részt.
Köszöntőjében Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkárságának titkárságvezetője elmondta, hogy a néhány nappal korábban Brüsszelben tartott LEADER konferencia keretében az EU mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa, Dacian Cioloş is videó üzenetben támogatta a Nyilatkozatot, melyet már 119-en írtak alá Brüsszelben 22 ország képviseletében. Hozzátette: reméli, hogy ezt a nap folyamán a jelenlévők is meg fogják tenni, ezáltal segítve a LEADER- nek az Európa 2020 Stratégiában való megfelelő pozicionálását.
A LEADER alapelvei közül kiemelte az alulról jövő kezdeményezést (amelynek lényege, hogy a résztvevők a fejlesztések révén magának a helyi közösségnek az igényeit elégítik ki), valamint az összefogás erősítését. Mezőszentgyörgyi Dávid kifejtette, hogy végre bizalmi légkör kezd kialakulni a LEADER programmal kapcsolatban, megjelent a párbeszéd a társadalmi szervezetek között, ennek eredményeként egy társadalmi vita zárult le előző év végén.
Általánosan megfogalmazható elvárások a LEADER programmal kapcsolatban a munkahelyteremtés és a fenntartható programok támogatása, melyek a vidék megtartó képességét növelhetik. Fontos továbbá a bürokrácia csökkentése a pályázati rendszerben, illetve a kohézió megteremtése az egyes tengelyek pályázati kiírásai, valamint a vidékfejlesztési és a gazdaságfejlesztési források között. Ezeket a célokat szolgálja többek között az Új Széchenyi Terv.
Richard Wakeford, az OECD vidékfejlesztési stratégiai tanácsosa előadásában kifejtette, mennyire fontos a LEADER program a fenntartható fejlődés szempontjából is. Kitért a városi és a vidéki termelés és élet eltérő jellemzőire és rámutatott, hogy város és vidék egymás nélkül nem működik és hosszú távon nem is fejlődhet. A klímaváltozás visszafordításában a vidék nagyon nagy szerepet játszhat, a vidéken élőknek pedig egyre inkább a "zöld gazdálkodásban" kell részt venniük. Fontos, hogy a helyi közösségek is részt vegyenek a rurális kérdésekért felelős döntéshozatalban.
Ute Vieting, a Hessselberg Régió Fejlesztési Társaság ügyvezető igazgatója előadásban a „praktikus munkáról”, a LEADER gyakorlati eredményeiről és a hálózatépítés fontosságáról beszélt. Kiemelte, mennyire fontos a gazdaságosság, a társadalmi-szociális stabilitás, a fenntarthatóság fogalmának gyakorlati alkalmazása. Ha ezek közül bármelyik „összetevő” hiányzik, féloldalassá válik a LEADER program megvalósulása.
Ute Vieting néhány jó gyakorlatot is bemutatott az előadásában, majd Gelencsér Géza a Magyar Vidék Szövetség és a Koppányvölgye HACS elnöke vette át a szót, aki szerint a jövő fő kérdése, hogy van-e lehetőség fenntartható helyi gazdasági-, társadalmi és környezeti rendszer kialakítására, melyet a Koppányvölgye HACS példáján keresztül szemléltetett. Előadásából kiderült, bíznak benne, hogy a vidéki térségek rendkívül hátrányos társadalmi, gazdasági és környezeti helyzete ellenére, de a még rendelkezésre álló adottságokra támaszkodva lehetőség van a vidék fenntartható fejlesztésére és a vidéki közösségek megélhetésének biztosítására. Ennek egyik kulcstényezője a zöld hulladékokra alapozott energiatermelés lehet. Elmondta, hogy a Koppányvölgye térségben a LEADER (és korábban a LEADER+) segítségével már eddig is számos eredményt értek el.
Finta István, az MTA Regionális Kutatások Központjának tudományos munkatársa előadásában kitért a vidékfejlesztés kívánatos helyére, szerepére a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában.
Mi szükséges ahhoz, hogy a LEADER program ténylegesen a vidékfejlesztés motorja, megkerülhetetlen és sikeres eleme lehessen? Finta István előadása alapján a források kritikus tömege, a LEADER hét alapelvének érvényesülése a valóságban is, valamint a fejlesztési programok és alapok tekintetében divergencia helyett konvergencia, eliminálódás helyett szinergia.
A rendezvény délutáni szakaszában a jelenlévők hozzászólásokat tehettek a nyilatkozat- tervezethez kapcsolódóan, majd megvitatták annak végleges szövegét.
Elsőként Ajtai Tibor, a romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztos tanácsosa kapott szót, aki elmondta, hogy a roma lakosság nagy része a gazdaságilag kilátástalan helyzetű vidéken él, így egyetlen megoldás a megélhetési problémákra a LEADER program lehet, amennyiben az kiemelten jelenik meg Európa 2020 Stratégiában. Felszólalt még felkért hozzászólóként Birher Nándor, az Advocata Kft. ügyvezetője, Francesco Bella Rotonda, a Froli-Cesena Régió tanácsadója, továbbá Füstös János, a Vidékünk a jövőnk HACS elnöke is.
A Nyilatkozat kapcsán folytatott vita során felmerültek további fontos gondolatok, melyeket a Budapesti Nyilatkozat szövegébe szerettek volna illeszteni. Ilyen volt például a vidék és a kulturális környezet fejlődésének erősítése. További ötletként merült még fel a LEADER fontosságát igazoló adatok, pontos statisztikák beillesztése az anyagba, de úgy döntöttek a jelenlévők, hogy a további fontos kiegészítéseket egy későbbi időpontban fogják eljuttatni az Európai Bizottsághoz, amelynek fő oka, hogy az elfogadni tervezett nyilatkozathoz hasonló, az Európa 2020 tervezési folyamatban illeszthető véleményformálásra csak január 25-ig van lehetőség.
A nap folyamán a meghívott résztvevők aláírták a Budapesti Nyilatkozatot, amely január 25-én kerül megküldésre az Európai Bizottsághoz.
A Nyilatkozatban foglalt üzenetek érvényesülésének érdekében tervezett lépések kapcsán megfogalmazódott, hogy a szemináriumnak további folytatása lesz, mely két-három hónapon belül esedékessé válik.
Forrás: mnvh.eu
