Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat 2010. november 12-én rendezte meg 5. alkalommal LEADER albizottsági ülését (5th Meeting of the LEADER subcomittee of the European Network of Rural Development). Az albizottsági ülés fő témáját a LEADER program vizsgálatával foglalkozó, úgynevezett fókuszcsoportok által végzett elemzések eredményeinek az ismertetése jelentette.
A fókuszcsoportok által készített munkaanyagot a konferencia előtt a résztvevők megkapták, így az egyes munkacsoportok által végzett vizsgálatokba részletes betekintést is nyerhettek a tagok. Az albizottsági ülés keretében az egyes fókuszcsoportok képviselői az elvégzett munka összefoglalását és legfőbb eredményeit ismertették a jelenlévőkkel.
A fókuszcsoportok három fő témakörben végeztek vizsgálatot:
1. a LEADER végrehajtás alulról fölfelé építkező megközelítésének a hatékonysága (1 fókuszcsoport)
2. az innováció megőrzése és nehézségei a LEADER Programban, jó gyakorlatok (2 fókuszcsoport)
3. nemzetközi együttműködések megvalósítási problémái, nehézségek és megoldási javaslatok (3 fókuszcsoport)
I. Főbb megállapítások az 1. témához kapcsolódóan (a jelentéstervezetek és a bizottsági ülés alapján):
A szakértői jelentésben a tagországok Leader programjait 3 modellbe sorolták, annak alapján, hogy a HACS-ok jogköre és döntési kompetenciája mennyire tág. A hazai Leader programot, valószínűleg korábbi téves, vagy valótlan adatközlés eredményeként, a legnagyobb jogkört és döntési szabadságot jelentő 3. számú modellbe sorolták (ide sorolhatók a fejlettebb tagországok), ami a program megvalósítás hazai rendszerét tekintve messze nem helytálló.
A valós helyzet ezzel szemben az, hogy a hazai HACS-ok jogköre a Leader alapelvek érvényesülését jelentősen megnehezítő mértékben szűk. Ez egyébként a jogkörök tételes elemzése során a jelentés több helyén ki is derül (pl. a pályázat meghirdetés, vagy a HVS monitoring taglalásakor).
Általánosságban megállapítható, hogy a tagországok többségében a HACS-ok jogköre jóval nagyobb, mint Magyarországon, lényegében szabadon bánhatnak a HVS-ükre megállapított támogatási kerettel. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
- szabadon tervezhetnek;
- komplex projekteket állíthatnak össze (sok helyen I.II. tengellyel is);
- segíthetik a helyi pályázatírást;
- meghatározhatják a kiírásokat és a meghirdetést;
- megállapíthatják a pályázatok minimum és maximum összegét;
- korlátozás nélkül dönthetnek a projektek befogadásáról, a támogatások odaítéléséről;
- végezhetik a HVS monitoringját, meghatározhatják ennek indikátorait.
Fontos tanulságként megállapítják, hogy a mezőgazdasági fejlesztésekre kidolgozott intézkedések nem alkalmasak vidékfejlesztésre. Az ellenőrzés jelenlegi rendszere sem alkalmas a Leader megítélésére. A teljesítményt nem lehet „befektetési”, „pénzügyi” megközelítésben értékelni, mert ez irreleváns és félrevezető, általában kerülni kell a kvantitatív szemléletet, inkább a tényleges helyi hatásokat kell vizsgálni.
Javítaná a program hatékonyságát, ha az állam részéről Leader menedzsereket lehetne alkalmazni, akik pl. 5-6 HACS ügyeit segítenék, különösen a komplex projektekhez kötődő forráskoordináció tekintetében.
A finanszírozás könnyítésével kapcsolatban elhangzott fontos javaslat, hogy a nem üzleti jellegű projekteknek előleget kellene biztosítani. Figyelemre méltó példa, hogy az egyik balti államban a kis értékű projektek számára (max. 7000 €-ig), 40%-os előleg biztosítása mellett könnyített konstrukciót dolgoztak ki.
Általános az a vélemény, hogy vissza kell térni a Leader eredeti filozófiájához. Ne folytassuk azt a gyakorlatot, hogy a mindennapok szinte csak ellenőrzésből és adminisztrációból állnak. Az adminisztráció megöli az eredményeket, az egyszerűsítés és a gyorsítás irányában kell haladni. Az eljárások és útmutatók gyártása helyett a célokra kellene koncentrálni.
II. Főbb megállapítások a 2. témához kapcsolódóan (a jelentéstervezetek és a bizottsági ülés alapján):
Az innováció a Leader eredeti filozófiájának alapeleme. Annak ellenére, hogy az innováció értelmezése a tagországok, térségek és szervezetek szintjén jelentősen eltérő lehet, nem szabad központilag, mereven definiálni, mert ez a kívánatos hatással ellenkező hatásokat vált ki. Egy adott térségben innovatív megoldás lehet az is, ha egy máshol már bevált módszert alkalmaznak, ezt mindenképpen lehetővé kell tenni.
Az innováció velejárója a kísérleti jelleg. A kísérletek lényegéhez pedig hozzá tartozik a sikertelenség elfogadása is. A német és ír küldöttség a rámutatott, hogy „sikertelenség lehetőségét” mindenképpen meg kell teremteni („allowing failure”) Leader szabályozásában is.
Sajnálatos, hogy több tagországban az innovatív projektek nem illeszkednek a szabályozáshoz (pl. Ausztria), pedig a HVS-hez való illeszkedés esetén mindenképpen meg kell teremteni a finanszírozhatóságukat. Megjegyzendő, hogy a hazai Leader program az innovatív projekteket eddig teljesen ellehetetlenítette (rendszerint már a teljesen öncélú és felesleges célterület-, jogcím-, költség-, vagy egyéb kategóriáknak sem feleltethetők meg, emiatt az IH látókörébe sem kerülhetnek).
III. Főbb megállapítások a 3. témához kapcsolódóan (a jelentéstervezetek és a bizottsági ülés alapján):
A tagországoknak és hivatalaiknak meg kell érteniük, hogy a nemzetközi együttműködés nem „hab a tortán”, hanem a program kulcseleme.
A nemzetközi együttműködési (TNC) projektek létrejöttét nehezíti, hogy a tagországok szintjén az előírt dokumentáció, a követendő eljárások, elismerhető költségek és a kiírások időzítése különböző. Általánosságban megállapítható, hogy a rendszer túlbürokratizált.
E nehézségek leküzdése érdekében először össze kell gyűjteni és hozzáférhetővé kell tenni a tagországokban jelenleg érvényes rendszerek főbb jellemzőit, hogy útmutatóul szolgáljon az együttműködőknek. Második lépésként az ösztönzés segítése érdekében (és nem kizárólagos meghatározás céljából!) össze kell állítani és rendelkezésre kell bocsátani a kulcsfontosságú együttműködési területek, eddigi gyakorlatok listáját.
A kapcsolatfenntartásra, bővítésre vonatkozó megjegyzések, javaslatok
A hazai Leader program európai szintű képviseletének hatékonysága mind állami, mind civil oldalról jelentősen javítható lenne. Jól illusztrálja ezt az alábbi helyzet:
Az európai Leader szövetség (ELARD) jelenlegi görög elnöksége még ez év elején jelezte, hogy a soros hazai elnökség okán szívesen látna magyar vezetést az ELARD élén. Ez a Leader albizottsági munka mellett sok más nagyon hasznos érdekérvényesítési lehetőséget jelenthetett volna a hazai vidékfejlesztés számára. Ehhez olyan hazai vidékfejlesztési érdekképviseleti szervezetre lett volna szükség, amely valós tagsággal és hiteles szakmai tevékenységgel, valamint érvényes ELARD tagsággal rendelkezik. Ilyen szervezet nem lévén az ELARD egy finn jelöltet készített elő, akit minden valószínűség szerint még novemberben megválasztanak.
A hazai vidékfejlesztési program EU szerepvállalásának erősítése érdekében első lépésként a Leader albizottsági munkacsoportok (F1-F3) most bemutatott jelentéseit kell megfelelő szakmai színvonalon, érdemben véleményezni. Ennek klasszikus útja a HACS-ok bevonásán keresztül és különböző véleményezési mechanizmusokon keresztül vezetne, azonban az idő rövidsége miatt már csak a fordított megoldás javasolható: egy gondosan szerkesztett helyzetelemzést és a kapcsolódó véleményjavaslatot lehetne elektronikus úton véleményezésre bocsátani.
Az európai szerepvállalást további erősítése érdekében élénkíteni kell az MNVH – ENRD – DGAgri kommunikációt, aminek hatékonysága a soros elnökség sikerét is befolyásolja.
Gelencsér Géza
elnök, Völgy Hangja Fejlesztési Társaság KHE