A LEADER, ami Európa-szerte több mint egy évtizede sikertörténet, nálunk egyelőre – leginkább a bonyolult eljárásrend és a hosszadalmas döntési folyamat miatt – nem váltotta be a reményeket. Tapasztalataink szerint a helyi érdekek számos esetben nem tudtak érvényesülni, sőt, néhol helyi akarat ellenére valósulhatnak meg fejlesztések – értékelt V. Németh Zsolt.
A tárca legfontosabb céljait így ismertette: megfelezni a pályázatok elbírálási idejét, különválasztani a kis- és nagyobb projektek döntési eljárásrendjét, biztosítani a Helyi Akciócsoportok átalakulásának lehetőségét, illetve kiszélesíteni érdemi döntési jogköreiket. A közzétett vitaanyag egyebek mellett ezeket a témaköröket részletezi, a szakértői munkacsoport szemszögéből. Azonban hogy ne csak a szakma álláspontja, hanem a konkrét pályázói igények is érvényesüljenek, a minisztérium kötelességének érzi, hogy a lehető legszélesebb érintetti kört bevonja a megújítás folyamatába, ezért társadalmi vitára bocsátja a kérdést.
Az államtitkár kifejtette: maga a pályázati rendszer volt rosszul felépítve, nem az egyes szereplők hibáztak, mindazonáltal tény, hogy a nehézkes szabályok és a rengeteg hiánypótlás miatt az elviselhető határon túl hosszabbodott meg az elbírálási idő. Néhány térségben a munkaszervezetek hibás beidegződésekkel működtek, bizonyos esetekben visszaélések gyanúja is felmerült, ezért két helyen büntetőfeljelentés megtételére került sor. Az ilyen visszaéléseket megakadályozhatja az erős helyi közösségi kontroll, és az átláthatóság. Utóbbi egyik eszköze, hogy mostantól az akciócsoportoknak kötelező lesz működési költségeiket honlapjukon közzétenni és naprakészen tartani – mondta V. Németh Zsolt, majd hozzátette, hogy az előző szakaszban benyújtott pályázatokat még a régi eljárásrend szerint bírálják el, de új felhívást idén már nem tesznek közzé, hogy jövőre már az új struktúra léphessen életbe.
Kérdésekre adott válaszaiból megtudhattuk, hogy a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat működési módjának és elnökségének átszervezése, utóbbi létszámának csökkentése, operatívabb együttműködésre való képessé tétele napirenden van, amelynek egyik előjele a III. Magyar Vidék Napján aláírt magyar-lengyel megállapodás volt. Ehhez hasonló egyezségekre van szükség hosszú távon mind a belföldi, mind külhoni partnerekkel. A fiatal gazdálkodóknak juttatott ÚMVP-források véleménye szerint jól hasznosulnak, de nem megkerülhető az alapos és rendszeres vizsgálat a felhasználás jog- és célszerűségét illetően. A helyi termékekre kitérve megemlítette, hogy a kistermelői rendelet által lehetővé tett közvetlen értékesítés mellett törekedni kell ezen áruk kiskereskedelmi láncokba juttatásra is, amelynek becsatornázását segíthetik az önkéntes szövetkezési kezdeményezések.
Forrás: mnvh.eu