Az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek első visszajelzései alapján nem lesz egyszerű megegyezést találni a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról. A tervezetet október 12-én mutatta be az Európai Bizottság, a 2014-2020 közötti KAP végső formáját viszont a tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa és a társ-döntéshozó Európai Parlament fogja kialakítani.
A mezőgazdasági Tanács október 20-án tartotta az első ülését azóta, hogy az Európai Bizottság közzétette a javaslatát. A huszonhét agrárminiszter három központi kérdéssel foglalkozott: az aktív gazdálkodóknak fenntartott kifizetésekkel, a legnagyobb birtokok segélyezésének csökkentésével és a közvetlen kifizetések „zöldítésével”, amely a támogatások odaadását különféle környezetvédelmi követelményekhez kötné.
Marek Sawicki, a Tanács soros elnöki tisztét betöltő Lengyelország mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere szerint „volt néhány elégedetlen hang, de ez normális, hiszen itt egy kezdő dokumentumról beszélünk, amelyen még dolgozni fogunk. A piaci szabályozásokról szóló részt sokkal könnyebb lesz elfogadni, de a közvetlen kifizetésekről és a vidékfejlesztésről szólóak sokkal vitatottabbak” – közölte.
Az ülés után kiadott nyilatkozat is ezt tükrözte: a piackezelési intézkedésekkel a legtöbb ország úgy tűnik, egyetért. A kisgazdák és a fiatal gazdák segítését is jól fogadták. Ugyanakkor több tagállam is kifogásolta a közvetlen kifizetésekre vonatkozó részt. Ugyan számosan az elv mellett állnak, hogy ezeknél megjelenjen a zöldítés, sokan megkérdőjelezték, hogy a kifizetéseket kötelezően kössék bizonyos mezőgazdasági gyakorlatokhoz, és sokallták, hogy a nemzeti rész harminc százalékát kelljen környezetvédelemre félretenni.
Németország és Franciaország például támogatja a zöldítés gondolatát, de véleményük szerint a mostani javaslatok csak nagyobb pénzügyi és bürokratikus terheket jelenthetnek a válság idején. Eközben az Egyesült Királyság szerint – éppen ellenkező módon – még radikálisabbnak kellett volna lennie a Bizottságnak a környezetvédelem terén, mert a tervezetnek alig lenne hatása, és legrosszabb esetben akár pont akadályozhatja a gazdálkodókat a fenntarthatósághoz vezető jó döntések meghozatalában. A szigetország a legnagyobb kifizetésekre kiszabott „plafon” ötletét viszont ellenzi. A küldöttségek túlnyomó többsége emellett úgy véli, hogy a közvetlen kifizetésekről és a vidékfejlesztésről szóló javaslatok tovább bonyolítják a KAP-ot, holott épp az uniós agrárpolitika egyszerűsítése volt a reform célja.
Mindezek ellenére Dacian Cioloş uniós mezőgazdasági biztos viszonylag optimista maradt. „Az a benyomásom, hogy általánosságban jobban fogadták a javaslatainkat, mint arra számítani lehetett” – nyilatkozta a Tanács-ülés után. Szerinte a legtöbb kifogás csak a tervezet felületes ismeretéből fakad. Ha részletesen elmagyarázzák, fény derülhet a félreértésekre, mondta Dacian Cioloş.
Idén még kétszer kerül a mezőgazdasági Tanács elé a KAP-reform ügye: a közvetlen kifizetésekről novemberben, a vidékfejlesztésről decemberben tárgyalnak. A zártkörű ülések mellett két nyilvános fórumon is kifejthetik az uniós agrárminiszterek a véleményüket év végéig: november 7-én az Európai Parlament előtt, a képviselőkkel közösen vitáznak, majd a szakszervezetekkel és gazdasági szakértőkkel. „Nagyon szoros a menetrend” – ismerte el Marek Sawicki, ugyanakkor megígérte, hogy az egyeztetések karácsonyig befejeződnek.
Forrás: Euractiv.com