Az Európai Bizottság február 13-án új stratégiát indított, hogy választ találjon a világszerte megnövekedett élelmiszer- és energiaigény kihívásaira. Az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című dokumentum a befektetések és az innováció révén érné el, hogy az Európai Unió hatékonyabban és fenntarthatóbban használja ki a mezőgazdaságban, valamint a halászatban rejlő lehetőségeket.
„Túl lassan és darabosan alakulnak át a kutatási eredmények innovációvá, és használják fel ezeket a legnagyobb társadalmi kihívások kezelésére” – érvelt a stratégia szükségessége mellett Máire Geoghegan-Quinn. A Bizottság kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztosa „erősebb keretrendszert” szeretne kialakítani, amelyben részt vesznek a kutatók, vállalkozók és minden politikaformáló erő. A stratégia a Közös Agrárpolitika (KAP), a „Horizont 2020” uniós kutatási program, valamint az egyéb EU és tagállami kezdeményezések összehangolásával érné el célját, közös irányt mutatva számukra.
A dokumentum nagy vonalakban megfelel a Bizottság jelenlegi törekvéseinek, amelyek az erőforrások hatékonyabb felhasználására, a természeti erőforrások megőrzésére és a megújuló energiákra helyezik a hangsúlyt, miközben a gazdasági növekedést igyekeznek előmozdítani. A stratégia például arra buzdít, hogy a kidobott élelmiszereket biomasszaként és műtrágyaként hasznosítsák. Tanulmányok szerint az uniós szeméttelepek 40 százalékát ilyen hulladék foglalja el. A stratégia emellett növelné a mezőgazdaság hatékonyságát a kutatás és az innováció segítségével, hogy így például vizet és más természeti erőforrásokat lehessen megtakarítani. A Horizont 2020 kutatási program 4,7 milliárd eurót szán a fenntartható mezőgazdaság, halászat és biogazdaság területére.
Néhány pont szinte biztosan vitákat fog gerjeszteni. Máire Geoghegan-Quinn például „nagyon, nagyon fontosnak” nevezte a bioüzemanyagok szerepét, és bővítené az EU finomítási kapacitását, ám erről még a Bizottságon belül is egyre komolyabbak a viták. Ugyan egy 2003-as uniós irányelv egybecseng a biztos véleményével, azóta árnyaltabbá vált a kép a bioüzemanyagokról. Egy készülő bizottsági hatástanulmány szerint például a szója-, repce- és pálmaolaj több üvegházhatású gázért felelhet, mint a fosszilis üzemanyagok. Számolni kell ugyanis azzal, hogy az ilyen növények az élelmiszertermelés elől veszik el a szántóföldeket, amit az erdők, lápok rovására bővítenek, ezzel jelentős széndioxid-megkötő növényzetet elpusztítva. „Személy szerint én mindig is nagyon óvatos voltam a bioüzemanyagokkal kapcsolatban” – mondta Connie Heedegaard, Máire Geoghegan-Quinn éghajlat-változásért felelős kolléganője. „Jó látni a lehetőséget az új technológiákban, de Európában nagyon is törődnünk kell vele, hogy ne hozzunk létre egy olyan új, nagy iparágat most, amelyre aztán – kis idő elteltével – azt mondjuk, hoppá, ez mégse volt olyan jó” – nyilatkozta.
Az Európai Bizottság bejelentését ugyanakkor több szervezet is üdvözölte. „Igazán lelkesedünk a stratégiáért” – nyilatkozta Joanna Dupont-Inglis, az EuropaBio igazgatója. A szervezet tagja több, a világ és az EU piacán vezető szerepet játszó biotechnológiai cég is. „Úgy érezzük, hogy a technológia terén Európa vezet, de nyilvánvaló módon még van, amin javítani kellene” – mondta az EuropaBio igazgatója. Jesús Serafín Pérez, a FoodDrinkEurope élelmiszeripari szövetség elnöke szintén üdvözölte a kezdeményezést, és a dán Novozymes közleménye szerint is „hozzájárulhat az Európai Bizottság stratégiája a biogazdaságban rejlő összes lehetőség kihasználásához”.
A dokumentumról február 21-én mondhatnak véleményt az uniós tagállamok miniszterei, amikor a Tanács versenyképességi formációja elé kerül a stratégia.
Forrás: Euractiv.com