A magas élelmiszerárak miatt az európai gazdák sokkal kevésbé szorulnak támogatásra, ami egyedi lehetőséget nyújt arra, hogy az adósságokkal küszködő uniós tagországok megreformálják az EU Közös Agrárpolitikáját – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) közelmúltban megjelent tanulmányában.
„A kereslet várható növekedése és a magasabb termékárak hatalmas lehetőségeket nyújtanak gazdáknak és kormányzatoknak is” – mondta a tanulmány bemutatóján Ken Ash, az OECD kereskedelmi és mezőgazdasági részlegének igazgatója. A fejlettebb gazdaságú országokat – köztük Magyarországot is – sorai közt tudó szervezet munkatársa szerint „egy ablak nyílt a politika [A KAP] átirányítására a széles körű bevételi támogatás felől egy erős és versenyképes agrár-élelmiszeripari ágazat kiépítése felé”.
Az OECD értékelése szerint ez a folyamat már egyébként is zajlik, mert miközben 2008 és 2010 között a gazdák bevételeinek 22 százalékát fedezte az állam, 1986 és 1988 között még 39 százalékát. Ehhez a magasabb élelmiszerárak mellett, amelyek automatikusan lenyomják a bevételi támogatásokat, az elmúlt 25 év KAP-reformjai is hozzájárultak.
Ugyanakkor a pénzek nagy részét még mindig a nagy gazdaságok, valamint a „régi”, 2004 előtt csatlakozott tagországok szerzik meg, akik nem szorulnak a támogatásra.
Az Európai Bizottság szeptember 12-én nyújtja be majd terveit a KAP megreformálásra. Várhatóan javasolják a 150 ezer euró feletti kifizetések csökkentését, 300 ezer eurónál pedig egyetlen gazdaság sem kaphatna többet. Emellett számos, 2004 utáni tagország nagyobb összegre számíthat a KAP-ból.
Az OECD viszont már nem ért egyet ilyen egyértelműen a Bizottság azon tervével, hogy „kizöldítse” a KAP-ot. „A közvetlen kifizetésekhez kapcsolt környezetvédelmi feltételek bevezetésének korai kísérletei csak korlátozott hatással voltak a mezőgazdaság környezetvédelmi teljesítményére” – véli a közlemény. Ken Ash utalt arra, hogy szerinte nem lehet a művelhető földek mintegy hét százalékát „ökológiai fókuszterületté” nyilvánítani, mert a kereslet gyors növekedése mellett csak nagyon sérülékeny területekre szabadna koncentrálni a programot.
Forrás: Euractiv.com