Az Európai Bizottság szeptemberben adta ki a mezőgazdasági előrejelzését a következő tíz év mezőgazdasági trendjeire. A 2009 óta évente közzétett összeállítás idén három elemzést hasonlított össze.
A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetének (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) és az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezetének (Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO) közös prognózisát, valamint az Élelmiszer- és Agrárpolitikai Kutatóintézet (Food and Agricultural Policy Research Institute, FAPRI) és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (US Department of Agriculture) elemzéseit használta fel 2020-ig.
A közelmúltban kialakult piaci helyzet sok fejtörést okozott a szakértőknek, mert nem lehet tudni, mennyire hosszú távon lesznek ennyire magasak és ingadozóak az árak. Az viszont általánosságban elmondható az előrejelzés szerint, hogy az élelmiszerek drágulása visszafogja majd a jövőben a fogyasztást, és a népességnövekedés csökkenése is mérsékli a kereslet bővülését.
Ugyanakkor néhány termék esetében az árnövekedést még ez a hatás, valamint a termelők átállása a drágább, jövedelmezőbb cikkekre, azaz a kínálat bővülése sem tudja megállítani, és maradni fognak a viszonylag magas árak, ami az inflációt is növelni fogja. Emiatt, valamint a hozamstagnálás és a klímaváltozás veszélyét ellensúlyozandó több pénzt kell az ágazatba fektetni. A fejlődő országok részesedésének növekedése a világ élelmiszer-termeléséből ráadásul nagyobb kilengésekhez vezet, mert fejletlenebb technikákat használnak, ezért érzékenyebbek a különféle környezeti változásokra.
A bioüzemanyagokra is kitér a jelentés. Megállapítja, hogy ezek terjedéséhez erősen hozzájárultak a különféle támogatások, a növekvő olajárak miatt azonban hamarosan megállhatnak a saját lábukon. A FAPRI enyhe drágulással, míg az OECD és a FAO egyenesen stagnáló árszinttel számol. A termelés üteme is lassulni fog, azonban míg az OECD-FAO jelentés hét, a FAPRI két százalékos növekedéssel számol az utóbbi öt esztendő évi negyven százalékához képest. A féket inkább a biodízel húzza majd be (négy vagy egy százalék), az etanoltermelés (tíz vagy tizenöt százalék) viszonylag gyorsan fog nőni. Ez nem jó hír az Európai Unió számára, amely a világ szinte teljes biodízelexportját felveszi, és etanolimportban is a második.
Többek között éppen a bioüzemanyagok miatt egy változás egyre szembetűnőbb. Az élelmiszerárakat ugyan még mindig alapvetően a kereslet-kínálat viszonya határozza meg, de egyre több olyan tényező is befolyásolja, amelyek függetlenek ettől. Az például, hogy mennyit kérnek üzemanyagért, a biodízelen és a bioetanolon keresztül hat az alapanyagul szolgáló növények árára is. A pénzügyi kockázatokkal, a globális éghajlatváltozással, az inflációval (különösen Kínában) vagy az árfolyammozgásokkal szintén számolni kell. A jelentés szerint a termelés és az export pár cég kezében való összpontosulására és a spekuláció is bizonytalanságot szül bizonyos terményeknél.
A gabonaárakat a közelmúltban több váratlan esemény (rossz termésátlagok és erdőtüzek miatt orosz, ukrán és ausztráliai exportkorlátozások) is befolyásolta. Ennek ellenére várhatóan folytatódik majd a termelés és a kereslet növekedése, bár 2014-re várják, hogy tetőzik az Egyesült Államokban az etanol előállítása kukoricából, utána pedig már a második generációs bioüzemanyagok veszik át a vezető szerepet. A búzát viszont ezek az alternatív energiaforrások nem érintik – bár várhatóan duplájára nő a felhasználása dízelként és etanolként, ez még mindig csak két százalékot fog jelenteni.
A szója viszont már most is fontos alapanyag, és nagy is rá a kereslet, ezért vélhetően drága marad. A növényi olajokat is nagyobb arányban használják majd autók meghajtására, a 2008-as tíz százalék helyett az össztermelés tizenöt százaléka mehet erre a célra 2020-ban.
A húsárak rekordot értek el 2010-2011 fordulójára. Ennek oka az állatállomány drasztikus csökkenése volt, ami többek között a takarmány- és energiaárak fölszökésének, a 2007-2008-as válságnak, valamint egyes országok exportkorlátozó intézkedéseinek volt köszönhető. A magasabb jövedelmezőség miatt viszont várhatóan többen visszatérnek az állattartáshoz, bár ez a folyamat a marhaállománynál lassabb lesz, mint a szárnyasoknál. Az Európai Unió és Kanada sertéstartói számára nem jó hír, hogy Brazíliától és az Egyesült Államoktól magasabb arányú sertéseladásra kell számítani a jövőben.
A húshoz hasonlóan a tejár is korábban nem látott magasságba szökött 2010-2011 között, és ez az átlag feletti ár tartósnak ígérkezik az ázsiaiak növekvő fogyasztása miatt. Alakulása azonban vitatott, főként a sajt esetében. Cukorból húsz éve nem voltak olyan alacsonyak a készletek, mint az utóbbi időben, ez pedig itt is rekord magasságú és nagyon változó árakat hozott. A jövő erősen függ az etanoltól és Brazíliától, ami miatt maradhatnak a nagy kilengések, és az Európai Bizottság tart attól is, hogy túl sokat fektetnek ebbe az ágazatba a nagy profitok és a magas árak miatt.
Forrás: Európai Bizottság