Az Európai Unió Bírósága (European Court of Justice, ECJ) szeptember 6-án úgy döntött, hogy a genetikailag módosított organizmusok (genetically modified organisms, GMO) nyomait tartalmazó termékeket is mindig GMO-ból készült élelmiszernek kell minősíteni – még akkor is, ha az idegen anyag csak véletlenül került bele.
A bíróság előtt egy német méhész követelt kártérítést a bajor kormánytól, amiért nem tudta génmódosított pollent tartalmazó mézét eladni. Állítása szerint a pollen egy, a kasoktól fél kilométerre telepített kormányzati próbamezőről származott, ahol az amerikai Monsanto vetőmaggyártó cég 810-es jelzésű kukoricájával kísérleteztek. Az ügyet 2009 novemberében továbbította az ECJ-hez a bajor legfelsőbb bíróság. A testület végül a legfelsőbb ügyész 2011. februári véleményének adott igazat, amely szerint a MON 810-esre kiadott 1998-as engedély nem érvényes az azt tartalmazó mézre, ráadásul GMO-ból készült élelmiszerként kell tekinteni rá. Az ítélet értelmében a méhészt jogosan illeti meg a kártérítés. Ennek nyomán számos per indulhat biotechnológiai és vetőmag-forgalmazó cégek, valamint próbamezőket engedélyező kormányzatok ellen. Az Euractiv egy név nélkül idézett forrása szerint a döntés az olyan országokból (pl. Argentína) érkező méz importját is visszafoghatja, ahol széles körben elterjedtek a GM-növények.
A Monsanto úgy reagált a döntésre, hogy a MON 810 típussal kapcsolatban nincs semmiféle biztonsági probléma, az ügy csak jogtechnikai jellegű. Az Európai Parlamentben ülő zöldek azonban nem így gondolják. Az eset „bizonyítja, hogy [a génmódosított és természetes növények] egymás mellett élése téveszme, a GM-termesztés pedig nem hagy választást GM-mentes termékeknek” – mondta José Bové, a Zöldek/EFA egyik képviselője. Stefanie Hundsdorfer, a Greenpeace EU mezőgazdasági tanácsadója is hasonlóan gondolja: „ha egy GM-termény szabad földeken növekszik, lehetetlen a fertőzést megállítani”.
Az Európai Unióban nincs egységes szabályozás a GMO-kra, a tagállamok szabadon dönthetnek, engedik-e a génmódosított növények termesztését. Az Európai Bizottság 2010-ben egy nem kötelező ajánlással igyekezett szabályozni a GMO-k és nem GMO-k egymás mellett élését, de javaslatokról jelenleg is folyik a vita. „Amennyiben az egymás mellett élés szabályozása nem elégséges ahhoz, hogy megakadályozza a GMO-k akaratlan jelenlétét hagyományos vagy bioterményekben, a tagállamok nagy területeken korlátozhatják a GMO-k termesztését” – szól a bizottsági ajánlás.
Forrás: Euractiv.com