„A kisgazdaságok jövője az EU-ban” címmel tartottak tanácskozást lengyel és magyar agrár- és vidékfejlesztési szakértők február 2-án a VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetben (VM VKSZI). Az egyeztetésnek különös jelentőséget ad az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) közelgő reformja, a megbeszéléseken pedig igyekeztek feltérképezni a lehetséges együttműködési lehetőségeket és a közös álláspontokat arról, hogy milyen irányba lenne érdemes terelni a KAP-ot.
„A kérdések, amelyeket ma megtárgyalunk, nagyon fontosak nekünk, magyar kollégáink és más, kelet-európai régióhoz tartozó országok számára is” – húzta alá a találkozó jelentőségét Myrosław Drygas, a Lengyel Tudományos Akadémia Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Intézetének vezető-helyettese. A 2014-től életbe lépő KAP-reform hét évre meghatározza majd az EU agrárpolitikáját, így „nagyon fontos, hogy közös hangon szólaljunk meg az európai fórumokon is” – hangsúlyozta a lengyel szakértő. A kisgazdaságok védelme és fejlesztése jó alapot jelenthet az együttműködésre. Előadásából kiderült, hogy a lengyel mezőgazdaság számos hasonló problémával küzd, mint a magyar, így a sertések száma 7,5 millióval csökkent a csúcsidőszakhoz képest, és csak a gazdaságok nagyjából egyharmada igazán versenyképes, a KAP ugyanakkor sokat segített a helyzeten.
A KAP-reform várható következményeiről tartott előadást Horváth Anikó, a Vidékfejlesztési Minisztérium Közösségi Támogatási és Pénzügyi Osztályának vezetője, valamint Papp Gergely, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tudományos munkatársa. Az Európai Bizottság tavaly októberben asztalra tett javaslata alapján a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek kell majd megegyeznie a reform végső formájáról. Hazánk üdvözli, hogy 2014-től csak az aktív gazdálkodók kapjanak támogatást, mondta Horváth Anikó. A Bizottság rájuk vonatkozó definíciója (amely szerint nem tekinthető aktív gazdálkodónak az a termelő, akinek a közvetlen támogatásai nem érik el az egyéb, nem mezőgazdasági tevékenységeiből származó bevételei öt százalékát) ugyanakkor jelentős adminisztratív terhet róna mind a tagállamokra, mind a gazdálkodókra, a közvetlen támogatások 30 százalékát pedig olyan környezetvédelmi intézkedésekhez kötnék, amelyek sok tagállam – így hazánk szerint – sem életszerűek. A legnagyobb problémát a földek hét százalékából kialakítandó, művelés alól kivont „ökológiai célterület” jelentené: az intézkedés jelentősen csökkentené a gazdaságok versenyképességét és az élelmiszerbiztonságot, a Bizottság saját céljai ellen hatva.
Papp Gergely szerint a bizottsági tervezet alapvetően megfelel a magyar igényeknek, ám részkérdésekben, illetve a II. pilléres (vidékfejlesztési) pénzek tagállamok közötti elosztásával kapcsolatban akadnak vitás pontok. A „zöldítés” a gazdaságok 90 százalékának többletköltséget teremtene, a fiatal gazdák támogatását pedig nem tudná teljesen kihasználni hazánk, a kisgazdáknak nyújtott egyszerűsített támogatás viszont plusz 30-35 milliárd euróhoz juttathatná Magyarországot. A tárgyalások során a hazánk számára nem kedvező változásokkal szemben, a magyar agrárium, élelmiszer-termelés és vidék érdekeiért küzdünk.
Józef Kania, a Krakkói Mezőgazdasági Egyetem professzora is egyetértett a KAP-reform általános céljaival, de szerinte a konkrét intézkedések ezekkel sokszor ellentétesek. A javaslatok nem az egyszerűsítést szolgálják, az ökológiai célterületek kialakítása pedig az EU saját gazdaságfejlesztési stratégiájával, az „Európa 2020”-szal ellentétes. Ráadásul „abszolút nem érthető”, miért korlátoznák a termelést, miközben a világ élelmiszerigénye meredeken nő.
A két fél részéről többen is kiemelték a szaktanácsadás szerepének fontosságát. A magyar rendszert Füsi Erzsébet, a VM VKSZI Szaktanácsadási és Informatikai Osztályának szakreferense mutatta be. A négy elemből álló rendszer két, az Európai Unió által is támogatott része, a Mezőgazdasági Tanácsadó Rendszert (FAS) és a támogatott gazdaképzést. Füsi Erzsébet elmondta, a magyar kormány 2011-ben rendeletmódosítással igyekezett segíteni, hogy a gazdák kihasználhassák a FAS nyújtotta lehetőségeket, amely a szerződéskötések számát is jelentősen megnövelte.
A két fél egy szándéknyilatkozatot is aláírt a lengyelországi és magyarországi kisgazdaságok fejlesztését szolgáló együttműködés céljából, a konferencia résztvevői pedig ennek érdekében megkezdik munkájukat a Közös Agrárpolitika jövőjét illető közös álláspont kialakításért, különös tekintettel a kisgazdaságok támogatására. „Biztos vagyok benne, hogy ez nem csak egy papír marad” – mondta Mezőszentgyörgyi Dávid, a VM VKSZI főigazgatója, aki magyar részről látta el kézjegyével a dokumentumot.
A nap folyamán Pászt Patrícia konszekutív tolmács munkája segített, hogy a felek megtalálják a közös hangot.
A lengyel delegáció február 3-án gazdalátogatáson vett részt, így testközelből is megismerhette a magyar kisbirtokosok helyzetét.
Forrás: VM VKSZI