„Olyan esemény, amilyenre nem volt példa” – jellemezte Klausmann Viktor házigazda a december 15-én, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett Nemzeti Vidékfejlesztési Napot. Először kapott ugyanis lehetőséget a vidékfejlesztéssel foglalkozók sokszínű és népes közössége, hogy különböző tudományágakat, szempontokat képviselő tagjai megismerjék egymást és egymás eredményeit, tapasztalatait.
Mezőszentgyörgyi Dávid, az eseményt szervező VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VM VKSZI) főigazgatója szerint a rendezvény alapvető gondolatát az ünnepek adták. Az Advent és a Karácsony ugyan családi esemény, de a vidékfejlesztők közössége is egy nagy család, amely lehetőséget kapott, hogy együtt ünnepeljen.
A vidékfejlesztési nap csak jelképes elnevezés, hiszen sokan számtalan napot áldoztak a vidék fejlődéséért – vélte V. Németh Zsolt. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kiemelte, hogy egy nagyon sokszínű, élő világról van szó, amely egyszerre gazdasági térség, biológiai egység és társadalmi-kulturális tér. A résztvevők ennek megfelelően számtalan különféle területet képviselnek, de összeköti szerteágazó életpályáikat, hogy mindannyian a vidék mibenlétéről gondolkodnak.
Az összegyűlt szakemberek négy szekcióülésen vitatták meg a vidékfejlesztés legfontosabb kérdéseit, amelyeket egy-egy kiemelkedő szaktekintély vezetett fel. Az élénk érdeklődésre tekintettel ezeket a témaköröket külön konferenciasorozaton egyenként is megvitatják majd jövőre, jelentette be a rendezvényen Mezőszentgyörgyi Dávid.
Az első szekció felvezetéseként Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató a hagyomány és a vidékfejlesztés kapcsolatáról beszélt. Szerinte téves az a felfogás, amely „buta parasztot” lát a vidékiekben, hiszen ők olyan, évezredek óta átöröklődött tudás birtokosai, amely az életet szolgálja. Rámutatott, hogy ma mindenütt a tapasztalathoz nyúlnak vissza: a gyógynövények hatását a modern gyógyszerészet igazolta, a családi gazdaságok tudatosan védték a környezetet, a vidéki társadalom pedig szokásain keresztül védte a közösséget. „Ha meg akarunk maradni, vissza kell térnünk a hagyománymegőrző vidékhez” – szólított fel Andrásfalvy Bertalan.
A turizmus és sport vidékfejlesztési vonatkozásait Csizmadia László mutatta be. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke rámutatott, hogy a sport mély hagyományokra tekinthet vissza, gyakorlatilag egyidős az emberrel, és komoly turisztikai lehetőséget jelent. Megfelelő módon, például a vízi sportokon keresztül kiváló módja lehet a vidékfejlesztésnek.
A harmadik szekció a tudástranszferrel, az innovációval és az ismeretátadással foglalkozott a vidéki térségekben. Németh Tamás szerint ehhez iskolákra, a VM VKSZI-hez hasonló intézményekre és ezek láncára van szükség, de hiába van meg a megfelelő alap, emellett a bizalomnak is meg kell lennie.
G. Fekete Éva, a Miskolci Egyetem docense az utolsó szekció témáját, a közösségi gazdaságfejlesztést és a hálózatszerű működést vezette fel. A munkahiány, a kielégítetlen szükségletek és az individualizmus három problémája az, amelyre a közösségi gazdaságfejlesztés választ igyekszik nyújtani. Ehhez a nem kormányzati szervezetekre van szükség, valamint megfelelő jogi-gazdasági környezetre és a helyi sikertényezők feltárására.
A délután az ünneplésé volt, bár erre már délelőtt is volt ok: a megnyitó után több mint egy tucat intézménynek adták át a Szakmai Szaktanácsadási Központ címet, és a Falusi és Agroturisztikai Díjakat is kiosztották. A szekcióüléseket Beer Miklós váci megyéspüspök adventi áldása, majd kötetlen ünnepi pódiumbeszélgetések követték vidékfejlesztőkkel és vidéki kötődésükről kevésbé ismert közéleti személyiségekkel.
Forrás: VM VKSZI