Egy tucat európai uniós tagállam vezetője kérte, hogy ne csökkentsék „tisztességtelenül” a kohéziós alapokat. Az erről szóló levelet Magyarország, Bulgária, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia írta alá, és a várhatóan 2013 nyarán csatlakozó Horvátország is támogatta.
A csoport attól tart, hogy a támogatás fokozottabb feltételekhez kötése és a régiókra fordított költségvetés csökkentése az uniós támogatásokat a szegényebb tagállamoktól a gazdagok felé tereli. „A kohéziós politika forrásait a kevésbé fejlett régiókra és tagállamokra kellene összpontosítani” – jelentette ki a levél.
Leonard Orban, Románia Európa-ügyi minisztere „fontos eredménynek” nevezte a dokumentum aláírását, amelynek aláírói most először álltak ki határozottan, közös nevezőre jutva egymás mellett, félretéve a nemzeti ellentéteket.
Az Európai Bizottság következő, hét évre vonatkozó költségvetésre vonatkozó javaslata a 2007-2013-as 354 milliárd euróról 336 milliárdra csökkentené a kohéziós célokra rendelkezésre álló összeget. A különbség mai árfolyamon számolva több mint 5,1 billió, azaz ezermilliárd forint. A bizottsági javaslat 2011 nyarán alaposan átrendezte a jelenlegi költségvetési időszakhoz képest a 2014-2020-as pénzügyi keretet azzal a szándékkal, hogy egyszerűsítsen, jobban koncentrálja a támogatásokat, több feltételhez kösse azokat és komolyabb teljesítményelemzést végezzenek a kifizetések mellett.
„A Bizottság javaslatát az abszolút minimumnak tartjuk” – jelentette ki a 13 ország, felhívva rá a figyelmet, hogy a gazdasági válság csak tovább mélyítette a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket. Az aláírók azt is sérelmezték, hogy itt spórolnának a költségvetés többi tétele javára. „A kohéziós politika nem lehet a függő változó” – szögezte le a levél.
A „makrofeltételesség”, azaz hogy makrogazdasági egyensúlytalanságok vagy elszabaduló költségvetési hiány miatt minden támogatást megvonhassanak egy tagállamtól, már korábban is dühös reakciókat szült a szegényebb országok körében. Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos szerint ilyen intézkedéshez csak a legvégső esetben nyúlnának, az uniós alapokat pedig összhangba kell hozni az EU új, szigorú költségvetési szabályaival. A levél aláírói azonban elutasították, hogy bármilyen formában összekössék a nemzeti deficit és a regionális alapok kifizetésének ügyét, mivel szerintük ez igazságtalan lenne.
Forrás: Euractiv.com