Az Európai Bizottság hat állam – köztük hazánk – számára könnyítené meg uniós források igénybe vételét. A gazdasági válság miatt mentőcsomagokra szorult Görögországnak, Írországnak, Lettországnak, Magyarországnak, Portugáliának és Romániának az eddigi tizenöt helyett csak öt százalékos önrészt kellene előteremtenie uniós társfinanszírozású befektetésekre. Ezzel gyakorlatilag 2,8 milliárd euró plusz pénzhez juthatnak a legnehezebb helyzetbe került uniós tagállamok, hogy fellendítsék gazdaságukat. Főként a munkahelyteremtésre és -megtartásra, valamint a közlekedés fejlesztésére vonatkozó projekteket támogatná a Bizottság.
A tervet Johannes Hahn regionális biztos jelentette be augusztus 1-jén, aki szerint ezzel „nagyobb mozgástérhez” jutnak az érintettek. A lehetőség igénybevételét külön jelezni kellene, és csak a mentőcsomagok idejéig tartana. Az EU részéről viszont a programhoz nem kell külön forrásokat bevonni, mivel uniós alapok már korábban nekik szánt részéből fogják fedezni. Ilyen az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a szintén régiók felzárkóztatására szánt Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap.
Különösen a keleti tagállamokra jellemző, hogy a fenti források rájuk eső részéből általában csak töredéknyit tudtak felhasználni – éppen az önrész hiánya miatt. Románia korábban arról számolt be, hogy a nekik szánt 20 milliárd euróból alig egy milliárdnyihoz férnének hozzá, a legsúlyosabb helyzetben lévő görög kormány szerint pedig csak a 20,2 milliárd eurós keret negyedét tudnák lehívni 2013-ig. Athén a múlt hónapban másodszor is EU-IMF hitel felvételére kényszerült, ezért ekkor úgy döntöttek az uniós vezetők, hogy a hellén állam támogatás-felvevő képességén javítani kell.
Korábban számos bírálat érte az Európai Uniót és a mentőcsomagokban szintén részt vevő Nemzetközi Valutaalapot (IMF), amiért az általuk követelt megszorító intézkedések mellett nem hagynak teret a gazdaság élénkítésére, ezzel körforgásszerű recesszióba taszítva az adósokat. „Nem kérhetjük egyszerre a költségvetési megszorításokat és az uniós projektek társfinanszírozását” – látta be a regionális biztos.
A Bizottság javaslatára – konzultáció után – még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is rá kell bólintania, és Johannes Hahn szeretné, ha a folyamat év végére lezárulna. Ebből a szempontból biztatóak lehetnek a német gazdasági miniszter szavai, akinek az országa a legnagyobb részt vállalja mind a közös büdzséből, mind a mentőcsomagokból. Philipp Roesler ugyanis üdvözölte a javaslatot, bár figyelmeztetett, hogy a könnyítés csak korlátozott körben és ideig lehet alkalmazható.
Forrás: EUobserver, European Voice