Furcsa párosként állt egymás mellé London és Varsó a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának ügyében. Felhívásuk a KAP átalakítására, amely szerintük a „a múlt elavult gyakorlatát védi”, ütközőpályára állíthatja őket a KAP-ot foggal-körömmel védő franciákkal.
Jim Paice brit és Marek Sawicki lengyel mezőgazdasági miniszter szeptember 20-án találkoztak Brüsszelben, az Európai Unió Tanácsa mezőgazdasági formációjának farvizén. A 27 tagállam szakminisztereiből álló Tanács elnökségét jelenleg éppen Lengyelország tölti be, ezért különösen fontos, hogy az Egyesült Királyságnak sikerült a saját oldalára állítani őket.
A KAP, amelynek 2013 utáni reformja már egy ideje terítéken van, nagyjából a negyven százalékát teszi ki az Európai Unió teljes büdzséjének, így mindegyik tagállamnak elemi érdeke, hogy az átalakítás számára kedvező legyen. Hagyományosan a kisebb mezőgazdasággal rendelkező országok, amelyek leghangosabb szószólója az Egyesült Királyság, vissza szeretnék fogni az agrártámogatásokat, míg a fő haszonélvezők, mint Franciaország vagy Lengyelország, a jelenlegi rendszer fenntartását támogatják.
Most azonban Marek Sawicki arra szólított fel Jim Paice-szel közösen, hogy a versenyképesség növelése és a környezetvédelem legyen a megújuló KAP célja. Ennek érdekében az első „pillérhez” tartozó közvetlen kifizetésektől vonnának el forrásokat a második pilléres vidékfejlesztési támogatások javára, amely „tengelyei” között van a versenyképesség javítása és a természetvédelem erősítése. „Olyan módot keresünk a KAP reformjára és egyszerűsítésére, amely biztosítja, hogy az EU farmgazdaságai életképesek és – újra – vezetők lehetnek a világpiacon. […] Úgy véljük, hogy a modernizáció pozitív környezetvédelmi oldalát kell kidomborítanunk, amely lehetővé teszi a váltást környezetbarátabb mezőgazdasági termelési technológiákra” – szól a közös levél.
Az írás arra is felszólít, hogy csökkentsék a különbséget a tagállamok gazdáinak adott közvetlen kifizetések között. A régi tagállamoknak – így az Egyesült Királyságnak – kedvező rendszer alapján ugyanis Görögországban több mint ötszáz euróra lehet számítani hektáronként, miközben Lettországban alig százra. Tavaly novemberben már az Európai Bizottság is javaslatot tett arra, hogy 2020-ig fokozatosan megszüntessék a különbséget, és a franciák is egyetértenek azzal, hogy a kárukra a Lengyelországhoz hasonló „új” tagállamok lépcsőről lépcsőre több pénzt kapjanak.
Azzal viszont már korántsem lehet elégedett Párizs, hogy a közvetlen kifizetéseket megnyirbálják. Álláspontja szerint ezekre szükség van, hogy ellensúlyozzák a hirtelen piaci kilengéseket, valamint megtartsák a mezőgazdasági termelés alapját az Európai Unióban. Ugyanakkor egy brüsszeli, az Euractiv által név nélkül idézett francia diplomata szerint a lengyelek éppen a közvetlen kifizetések növelése mellett kardoskodtak már régóta, és veszítenének a csökkentéssel. „A közös nyilatkozat mögött valójában két nagyon eltérő kép van a mezőgazdaságról” – mondta. „Ez egy kutya-macska barátság” – jegyezte meg kuncogva. „A KAP-szakértőket nem fogják megtéveszteni.”
Forrás: Euractiv.com