A biotechnológiai ipar és környezetvédelmi csoportok is üdvözölték az Európai Unió Bíróságának egy-egy múlt heti döntését. Az egymástól teljesen független ügyek egy nagy vetőmaggyártó cég ugyanazon génmódosított (GMO) kukoricafajtájára vonatkoznak.
A Monsanto MON810-es jelzésű, 1998-ban engedélyezett kukoricája először szeptember 6-án került az Európai Unió törvénykező testülete elé. A keresetet egy bajor méhész adta be, akinek a mézébe a kasokhoz közel termesztett génmódosított kukorica pollenje került. A bíróság ítélete szerint ezzel a méz génmódosított terméknek minősül, azaz csak előzetes engedéllyel lehetne forgalomba hozni – mivel ilyennel a termelő nem rendelkezett, a méz jogilag eladhatatlan.
A génmódosítás ellenzői szerint ezzel a bíróság megtorpedózta a biotechnológiai cégek és az EU úgynevezett „egymás mellett élés” elvét, amely szerint a génmódosított növények fizikailag elválaszthatóak természetes társaiktól. Mute Schimpf, a Friends of the Earth („A Föld Barátai”) szervezet európai részlegének képviselője szerint az ítéletnek széleskörű hatása van, megnyitva az utat az európai, génmódosított terményekre vonatkozó szabályozás szigorításához. A Greenpeace szerint az eset megerősíti, a zéró tolerancia van szükségességét”.
Két nappal később azonban éppen az ellenkező irányba mutatott a bíróság egy másik ítélete, ráadásul az érintett éppen ugyanaz a kukoricafajta volt. A határozat szerint Franciaország illegálisan tiltotta be a MON810-et négy évvel ezelőtt. A gyártó beadványa nyomán megállapították, hogy a francia hatóságok nem végeztek kockázatfelmérést, kimutatva, hogy az engedélyezés világos és komoly kockázatot jelent az emberek vagy állatok egészségére, illetve a környezetre.
Az EuropaBio, a biotechnológiai ipar európai szintű érdekvédelmi csoportja üdvözölte a döntést, amely egy lépés a választás [joga] felé Európában, és azokra a francia cégekre hivatkozott, amelyek szeretnének uniós szinten jogosan engedélyezett génmódosított növényeket termeszteni. Carel du Marchie Sarvaas, a lobbicsoport zöld biotechnológiáért felelős elnöke szerint a tagállamok nem tilthatják be a génmódosítást mítoszokra és hallomásokra alapozva.
Jack Hunter, a Greenpeace tagja úgy véli, az ítélet nem nagy visszalépés a GMO-mentes mezőgazdaságnak, hiszen nem a tiltás jogát, hanem csak a módját kifogásolta az EU bírósága. Kolléganője, Stephanie Hundsdorfer szerint a döntés még lökést is adhat a nemzeti korlátozások jogi alapjairól szóló tárgyalásoknak.
Az Európai Bizottság ugyanis éppen tavaly kezdeményezett a témáról vitát, amely megfeneklett a tagállamok minisztereiből álló Tanácsban. A GMO legerősebb ellenzői ugyanis nem hajlandóak beleegyezni, hogy uniós szinten engedélyezhessenek egy terméket, amelyet cserébe nemzeti szinten még mindig betilthatnának.
Egy másik vitatémát is megbolygathat a mézről szóló ítélet. Már így is folynak arról a megbeszélések, vajon mennyire tolerálják az élelmiszerek GMO-tartalmát, a döntés értelmében azonban kitilthatják az uniós piacról az olyan országokból származó mézeket, ahol nagy arányban termesztenek génmódosított növényeket. Ez főként az Amerikai Egyesült Államokat, Argentínát, Brazíliát és Kanadát érintené. Diplomaták már fel is vetették, hogy egy tiltást a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) előtt támadhatnak meg.
Forrás: European Voice