A házi cirmos közeli rokonát, a vadmacskát választották 2024-ben az Év emlősének a Vadonleső Program szakemberei. A programot az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működteti a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével.
Az európai vadmacska (Felis silvestris) rendkívüli mértékben hasonlít az egyik leggyakrabban tartott házi kedvenchez, a házi macskához. Bár vannak jellegzetes eltérések, többek között a bundamintázatban, a tömött, gyűrűs farokban és a zömök testalkatban, elkülönítésüket nehezíti – és egyben a vadmacskát is jelentősen veszélyezteti –, hogy a vadmacska és a házi macska között keveredés (hibridizáció) tapasztalható. Amennyiben a vadmacska-állomány erős és összefüggő, emellett kiterjedt élőhely is rendelkezésére áll, az egyedek egymással könnyen találkozhatnak. Ilyenkor nem keresik házi macskák közelségét, sőt üldözik őket. Amint viszont megfogyatkozik és megritkul egy állomány, egyre nehezebb a pártalálás a vadmacskák között. Ilyenkor elfogadják, akár kifejezetten keresik a házi macskák társaságát, és azokkal párosodva hibrid utódjaik lesznek. Ezek az utódok már viselkedésükben és küllemükben is eltérnek az „igazi”, tisztavérű vadmacskáktól. E folyamat előrehaladtával egyre több és több lesz a hibrid egyed, és azok leszármazottai egyre jobban eltávolodnak az eredeti vadmacskavonaltól, így végül lassan, de biztosan felmorzsolódik az érintett állomány.
Bár küllemében nagyon hasonlít a házi macskához, az európai vadmacska életmódjában, viselkedésében is vérbeli vadállat. A Skóciától Dél-Európáig, keletre pedig a Kaukázus hegyvonulataiig megtalálható ragadozó a nappalokat a sűrű erdők, bozótosok mélyén, sziklaüregekben, fák odvában meghúzódva tölti. Az éjszaka leple alatt a nyíltabb terepen, erdei tisztásokon türelmesen vadászik. Áldozatát legtöbbször lesből támadva, hirtelen kapja el. Tápláléka csaknem kizárólag frissen elejtett állatokból áll. Étlapján a rágcsálók épp úgy szerepelnek, mint a madarak, de akár üregi nyúl méretű zsákmányt is ejthet. Táplálékösszetétele elsősorban a kínálat függvénye. Mezei pockokban bővelkedő években (gradációkor) sok vadmacska szinte kizárólag ezen mezőgazdasági károkat okozó kisemlős ritkításával elégíti ki táplálékigényét.
A genetikai vizsgálatok elérhetőségének egyszerűsödésével csak a jövőben fog lassan kirajzolódni a vadmacskaállományok valódi természetvédelmi helyzete, az azonban már most is látszik, hogy vannak olyan területek, ahol a hibridizáció jelentős mértékben előrehaladott. Az is biztosan tudható már, hogy a felelős házi macskatartás keretében a házi kedvencek következetes ivartalanítása és portán belül tartása óriási jelentőségű a vadmacskák hosszútávú fennmaradása érdekében. Ez tehát a mi személyes felelősségünk, amit az oly értékes és sérülékeny biológiai sokféleség megőrzése érdekében tehetünk és tennünk kell!
A Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület vadkamerás felvétele az Év emlőséről.
A Vadonleső Programról és az Év emlőse kezdeményezésről
A Vadonleső Program – Magyarország egyik legelső, úgynevezett közösségi adatgyűjtő (Citizen Science) programja – önkéntesek bevonásával, 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatainak gyűjtését végzi 2009 óta. A program gondozásában, az Év emlőse kezdeményezés keretében már a 11. fajt vették górcső alá, amelynek apropóján egész éves eseménysorozattal hívják fel a figyelmet a kiválasztott védett vagy fokozottan védett emlősfaj és élőhelye fontosságára, jellemzőire.
A Vadonleső Programhoz bárki csatlakozhat, amely egy kalandos, ugyanakkor természetvédelmi szempontból rendkívül hasznos, élményt nyújtó tevékenység a szabadban. A természetmegfigyeléssel, szemléletformálással összekötött adatgyűjtés mindenki számára elérhető, aki okostelefonnal vagy számítógépes interneteléréssel rendelkezik. A működés 14 éve alatt több mint 9 ezer emlős-előfordulást regisztráltak már az önkéntesek, és bár a vadmacska – nehéz terepi határozhatósága miatt – nem szerepel a bejelenthető fajok között, a program mégis óriási segítséget jelent a szakemberek számára a biológiai sokféleség feltérképezésében.
További szórakoztató és érdekes elfoglaltságot tartogat az Év emlőséhez kapcsolódó rendezvények sora, amelyek során az adott fajról, valamint élőhelyéről szóló tudományos és népszerűsítő programokat szerveznek, gyermekeknek és fiataloknak szóló pályázatokat hirdetnek meg. Az elmúlt években a Vadonleső Program pályázataira a különböző korosztályokból több mint 10 ezer pályamunka érkezett be. Országos hírű művészek, köztük a Természetvédelem nagykövete címmel kitüntetett írók, költők, zenészek, előadóművészek kapcsolódtak be saját műveikkel a programsorozatba, és kezdeményezésükre számos, az Év emlőséhez kapcsolódó vers, mese és dal látott napvilágot. Az idei eseményeket, programokat a Vadonleső honlapján, közösségi oldalain, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján és közösségi felületein naprakészen követhetik az érdeklődők.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
