Hetedik alkalommal szervezték meg a BorÉRT Borturisztikai Konferencia és BorTÚRA rendezvényét a Magyar Mezőgazdasági Múzeum társszervezésében. Figyelmet kaptak a 2025-ben elérhető támogatási lehetőségek, a magyar borpiac kihívásai és a fiatal generáció megszólítása is, de témaként szerepelt a készülő agroturisztikai stratégia is.
A tavalyi adatok szerint hazánkban 58 249 hektár szőlőterületen gazdálkodnak, amelynek 70 százaléka fehér szőlő, ahonnan több mint 4 millió mázsa termést szüretelnek a gazdák. A szőlő-bor ágazat KAP-támogatása részben már zajlik, de még ennél is több lehetőség áll előttünk – fogalmazta meg Sztanev Bertalan, a BorÉRT Egyesület alapító tagja. Már megjelentek a borászati beruházások, a melléktermék-lepárlások támogatásáról szóló rendeletek, és hamarosan várhatók a kül- és belpiaci promóciót, az innovációt segítő pályázatok megjelenése is. A szakember felhívta a figyelmet, hogy új szerkezetátalakítási tervek lépnek hatályba. A borászati beruházások benyújtására idén márciusban, novemberben és decemberben lesz lehetőség. Az elszámolható eszközök között szerepelnek szőlőművelést segítő, borászati gépek, technológiai berendezések. A promóciós támogatások elsősorban a földrajzi árujelzők megerősítését célozzák, amit számla alapján kell elszámolni.
Matoltsy Zsolt, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-ben működő Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység osztályvezetője felvázolta a hamarosan kormány elé kerülő agroturisztikai stratégia célját, kialakításának folyamatát és tartalmát. Az agroturizmus Európában dinamikusan fejlődő ágazat, célja pedig a kis üzemméretű gazdaságok bemutatása, megtartása, jövedelmi helyzetük javítása, a vidéki élet gazdagságának és értékeinek megőrzése, élmények átadása. A stratégia elkészítését számos külföldi jó gyakorlat tanulmányozása, a hazai helyzet feltárása előzte meg. A stratégia a hazai adottságokra építve szeretné kibontakoztatni a vidéki életformában rejlő, még kiaknázatlan lehetőségeket. A megfogalmazott jövőkép alapján a hazai agroturizmus 2035-ben egy magas minőségű és egyedi élményeket nyújtó turisztikai ágazattá válhat, amely hozzájárul a kisgazdaságok fennmaradásához és Magyarország vidéki turizmusának fejlődéséhez és újra-pozicionálásához.
Idén a Pannonhalmi Borvidék borturizmusának jó gyakorlatát ismerhették meg a konferencia résztvevői Borbély Sándor, a Pannonhalmi Borvidéki Bor-Promóciós Kft. ügyvezetőjének előadásában. A cég évek óta szervezi a borvidék pincejárási programját, amelyeket évente három alkalommal, hat-hét pincészet részvételével valósítanak meg. A vállalkozás feladata a program szervezése, a buszjárat üzemeltetése a borvidéki települések és Győr összeköttetésével, valamint az esemény népszerűsítése.
A magyar szőlő- és bortermelés nem pusztán gazdasági tevékenység, az identitásunk és a kultúránk része. Legtöbben a borkóstolókon találkoznak először a borvidékekkel, a borral, a borásszal, a pincével. A márkaépítés lényeges része a vidék bemutatása, ami gyakran ezer szállal kötődik a borhoz. Viszont nem minden településen van vendéglátás, és ahol nincsenek helyi termékek, ott a vendégek kulturális eseményeken keresztül ismerik meg az adott hely sajátosságait, értékeit, egy borászat pedig igazi vidéki kultúrát tud teremteni. Ezekkel a lehetőségekkel jobban kellene élni a településeknek is – hangsúlyozta Frittmann János. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke hozzátette: a borfogyasztásnak élménynek kell lennie.
Egy kerekasztal-beszélgetés keretében a Pannonhalmi Borvidék mutatkozott be a Vajdahunyad várában, ahonnan Liptai Zsoltot az idei Év Bortermelője díj nyertesévé választották, s megvitatták, hogyan lehet eljuttatni a fiatal generációk számára a kulturált borfogyasztásra vonatkozó üzeneteket.
Pallás Edit, a MATE Turizmus-Vendéglátás tanszékének vezetője a felsőoktatás borturizmus-népszerűsítő szerepét emelte ki, hangsúlyozva, hogy több hazai egyetem is kínál kurzusokat és továbbképzéseket. Szerinte a turizmus kulcsa az élmény, amely a borturizmus esetében a bor köré épül, de nem kizárólag arról szól. Minden térség kulturális látnivalókkal rendelkezik, ezért fontos az együttműködés borászokkal, vendéglősökkel, közlekedési és kulturális szolgáltatókkal, valamint fürdőkkel a komplex élmény megteremtése érdekében.
Az előadásokat követően nyílt lehetőség arra, hogy a résztvevők kötetlenül ismerkedhessenek a kiállítókkal és az önkormányzatok képviselőivel. A nemzetközileg egyre fokozódó versenyben, a nyitott piacon sok múlik a hatékonyságon. Más szőlőtermelő országokban a gazdák már rájöttek arra, hogyha egy növény fejlődéséhez szükséges valamennyi igényt kielégítik, akkor tág határok között növelhető a termésmennyiség a minőség romlása nélkül. Magyarország ebből a szempontból jelentős versenyhátrányba került az elmúlt két évtizedben. Ha a számok mögé nézünk, akkor épp a hatékonyság hiánya miatt mi termeljük Európa egyik legdrágább szőlőjét, és mi adjuk el az exportpiacon a kontinens legolcsóbb borát. Gyakorlatilag véget ért az amatőrök, a félprofik kora. Az fog megélni a piacon, aki akár a talaj, akár a termelés és feldolgozás terén a legmodernebb tudományos eredményeket felhasználva a hatékonyságra törekszik.
Forrás: Viniczai Sándor, Magyar Mezőgazdaság