Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXVIII. – A bazsarózsák (Paeonia) a legősibb virágos növények közé tartoznak, számos ősi anatómiai bélyeget hordoznak, ilyen például a villás elágazási szerkezetre emlékeztető levél és hajtásrendszer, a spirálisan rendeződő porzók és termők.
A teltvirágúságra való hajlama miatt, a bazsarózsa vagy pünkösdirózsa az egyik legrégebben termesztett dísznövény a világon, már a Kr.e. V. században említi az Ódák könyve. Kínában káprázatos pályafutása volt, évszázadokon át a legnépszerűbb virágnak számított.
A XII. században egy kínai, nemesi család kertjében 60 000 tő virágzott, és az e korból fennmaradt írások 35-40 változatot említenek. Császárok rajongtak érte, költők, tudósok dicsőítették, a köznép szintén nagy becsben tartotta. Nevezték a „virágok virágának” és „száz uncia aranynak” is. A szerelem jelképeként ajándékozták egymásnak a fiatalok, de nevezték „búcsúvirágnak” is, mert elváláskor is ezt adták a távozó barátnak.
A növényfaj nemzetségének tudományos neve (Paeonia) Theophrastostól származik, aki egy görög mondát vett alapul. A monda szerint az istenek orvosa ennek a növénynek a gyökerével gyógyította meg a sötét alvilág istenét, Pentót.
A bazsarózsa gyökerét a görög növényárusok titokzatos szertartások között ásták ki, ugyanis Plínius szerint „éjjel kell kiásni, mert különben könnyen megesik, hogy a fekete harkály a védelmére siet, és a gyökérásó szemébe csap”.
Kínában az egyik bazsarózsa faj gyökerét még mindig használják gyógynövényként, Európában inkább babonából használták, például „csúzgyöngysort” (bazsarózsa magjából készült lánc) hordott, akit a csúz gyötört, vagy a fogzó gyerek nyakába akasztották, hogy ne fájjon annyira.
Diószegi Sámuel Orvosi Füvészkönyvében azt írja a gyökeréről, hogy „undorító mérges szer, inkább kerülni kell. Elég nézni a virágát”.
A világon egyedül csak hazánkban előforduló bánáti bazsarózsát (Paeonia officinalis ssp. banatica) szintén csak nézegetni érdemes, és legyünk büszkék erre a tudományos szakirodalom szerint „endemikus”, tehát bennszülött és a világon csak nálunk előforduló növényfajra. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretein belül az érintett nemzeti park igazgatóság, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság több mint 10 éve nyomon követi a növény egyedszámának alakulását, ezzel hozzásegítve, hogy még sokáig gyönyörködhessünk ennek a különleges növénynek a szépségében.
Forrás: Bata Kinga
Képek: Bánáti bazsarózsa (Bata Kinga)
