Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XVIII. – A három hazai tárnicsfajunk mindegyikéhez fűződik egy kis mini anekdota. A fecsketárnics (Gentiana asclepiadea) története a legegyszerűbb, a magyar nevét onnan kapta, hogy a levelei fésűsen, sűrűn állnak, hegyesek és hosszúak, így a fecske szárnyaira emlékeztetnek.
A Szent László-tárnics (Gentiana cruciata) történetét még Arany János is feldolgozta. A legenda szerint Szent László király táborában a katonák között pestis tört ki. Isten megjövendölte a királynak, hogy a pestis gyógyítója az a növény lesz, amit kilőtt nyila eltalál, amikor az leesik. Érdekes, hogy a növény gyökere lyukacsos, mintha valóban átlőtték volna nyíllal.
A harmadik tárnicsfajunk a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) régi, humoros neve az ördögméze, utalva ezzel a növény tiszta gyökérkivonatából készült, keserű ízű itókára, az „enciánpálinkára”. A növényneveknél az „ördög” előtag mindig valamilyen rosszat, kellemetlent jelent, itt éppen a keserű ízre vonatkozik.
Sajnos többek között a kíméletlen gyűjtésnek köszönhetően mára már mindhárom tárnicsfajnak lecsökkent az állománya egész Európában, hazánkban mind a három faj védett.
A kornistárnics egy különleges élőhely, a kiszáradó láprétek jellemző növénye, az állományváltozását a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerben is nyomon követik, mert jól jelzi ezekben az érzékeny élőhelyekben bekövetkezett változásokat, úgynevezett indikátorfaj. Ha találkozol kornistárniccsal, bejelentheted a megfigyelésedet a Vadonleső Programba, hogy a megfigyelési adatod a faj védelmében hasznosulhasson.
Forrás: Bata Kinga, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Fotó: Bata Kinga – Szent László-tárnics / kornistárnics