Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XV. – Mikor a rovarfogó növényekre gondolunk, általában olyan fajok jelennek meg lelki szemeink előtt, mint a Vénusz légycsapója vagy a „kancsóka”. Számos rovarfogó növényfaj él szerte a Földön, a csoport egyik hazai képviselői a rencék is.
A rencék az ajakosvirágúak rendjébe sorolhatók, külön növénycsaládot alkotnak. Európa és Ázsia mérsékeltövi részein élnek, Magyarországon négy fajuk honos. Tavakban, mocsarakban, lassan folyó vizekben a lebegő hínártársulásokban találkozhatunk velük. Az egész növény a víz alá merülve él, csupán laza fürtben nyíló, dekoratív, sárga virágjai emelkednek a felszínre. Levelein különös, tömlőszerű képződmények találhatók, amelyek a zsákmány elejtését szolgálják. A tömlők belsejében alacsony nyomás uralkodik.
Amint egy gyanútlan víziállat, például egy apró rák, megérinti a csapda oldalán található sörtéket, a tömlő nyílását elzáró csappantyú kinyílik, és a vízzel együtt az áldozat is a belsejébe sodródik. Ez a folyamat mindössze egy milliszekundum alatt játszódik le, szabad szemmel nem is érzékelhető. A szívóhatás olyan erős, hogy a fellépő nehézségi gyorsulás eléri a 600g-t. Viszonyításképpen, az űrhajósokra felszálláskor 3,5g nehézségi gyorsulás hat, a rence áldozatára ennek 71-szerese. A zsákmányállatnak esélye sincsen a menekülésre.
Forrás: Józsa Sára, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Fotó: Takács András Attila
