Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XIII. – A nyár beköszöntével az ország egyes részein, így a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben vagy éppen a Mecsek déli lejtőin zümmögő hangokat hallhatunk a fák lombkoronájából, hasonlókat, mint egy nyaraláskor a horvát tengerparton. Ez a hang az énekeskabócák szerenádja.
Amikor rovarok hangok általi kommunikációjáról beszélünk, sokaknak jutnak eszébe az énekeskabócák (Cicadidae család), közvetlenül a szöcskék, sáskák, tücskök után. Ezek az állatok forró nyári napokon hatalmas zajt tudnak csapni udvarlásukkal. A hangadás a kabócáknál a hímek sajátja és a párkeresés eszköze. A hangot az állat az első potrohszelvényben található szervvel kelti. Ez a szerv (leegyszerűsítve) egy hajlékony, bordázott hártyából és a hozzá kapcsolódó izmokból áll. A hím kabóca az izmok segítségével rezegteti a hártyát, aminek hangját az ezt körülvevő üregek erősítik fel. Így jön létre a kabóca éneke.
Hazánkban az énekeskabócák 5 faja él, közülük a képen látható óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes) és a mannakabóca (Cicada orni) természetvédelmi oltalom alatt állnak.
Forrás: Kóbor Péter, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Fotó: Nagy Sándor, izeltlabuak.hu