Március végén hazánk tizenhatodik natúrparkja kapja meg a névhasználati jogosultságot a természetvédelemért felelős minisztertől. Az Őrjeg és szőlőhegyei Natúrpark megalakulása előtt érdemes bemutatni, hogy miért döntöttek e vidéki térség helyi közösségei a fenntartható térségfejlesztés natúrparki modellje mellett.
A Duna ártere és a Duna–Tisza közi homokhátság határán húzódó lápvidék déli részét nevezték hagyományosan Őrjegnek. A Duna hajdani vízi világának utolsó hírmondója a Vörös-mocsár ma már természetvédelmi oltalom alatt áll, természeti értékeit tanösvényen ismerhetjük meg. A térség egyetlen városi jogállású települése a pincefalujáról és az abban érlelt boráról híres Hajós. A natúrparki kezdeményezéshez Császártöltés, Érsekhalma, Homokmégy és Öregcsertő csatlakozott még.
Mi az a natúrpark?
A natúrpark olyan helyi közösségek által elindított tájszintű együttműködés, amelynek célja az érintett táj természeti és kulturális örökségének a megőrzése, valamint a térségben élők érdekeit szolgáló, hosszútávon is fenntartható módon történő hasznosítása. A natúrpark az integratív védelem elvére építve a táj természeti és kulturális örökségét nem a tájban élő embertől, hanem azt vele együtt hasznosítva kívánja védeni. A táji léptékű együttműködés, a térség helyi közösségeinek összefogása, együtt gondolkodása és közös cselekvése az Őrjeghez hasonló vidéki térségek fejlődésének alapját adhatja, s ennek egyfajta keretét biztosítja a natúrparkká válás.
Az értékalapú, táji léptékű közösségi együttműködésben rejlő lehetőségeket felismerve a Kőszegi-hegységtől az Őrjegig ma már 16 vidéki térségünk választotta a táji örökség fenntartható módon történő hasznosításának ezt az útját.
Mit hozhat a natúrparkká válás az őrjegieknek?
A natúrpark létrehozásának lehetőségét a térségben természetközeli és ökológiai gazdálkodást folytató fiatal gazdálkodó családok vetették fel elsőként, akik az elmúlt években következetesen dolgoztak az Őrjeg gazdag természeti és táji örökségének megőrzéséért. Tevékenységük középpontjában a természetközeli gazdálkodás folytatása, azon belül is a legeltetéses állattartás, mint tájfenntartó tevékenység népszerűsítése, a védett természeti értékek megőrzése és monitorozása mellett, a vízszabályozás újragondolása és egészséges helyi termékek előállítása állt. E tevékenységek szélesebb körű, hatékonyabb és hosszú távon is eredményes folytatásához a natúrpark biztosíthat megfelelő kereteket.
Kihez fordulhatok, ha érdekel a kezdeményezés?
A natúrpark munkaszervezeti feladatait – a csatlakozó települések önkormányzatainak felhatalmazása alapján – a hajósi székhelyű Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület fogja ellátni. A natúrparki közösség nyitott az alapelvekkel azonosulni tudó térségi partnerek csatlakozására.
Forrás: Magyar Natúrpark Szövetség, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.