Társadalmi érdek a levegőt szennyező anyagok folyamatos csökkentése – mondta bevezetőjében László Tibor Zoltán környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár a Herman Ottó Konferencia Központban megtartott szakmai fórumon.
A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a levegő minőség alakulása az emisszió mellett a meteorológiai szempontok és több egyéb tényező is jelentősen befolyásolja. Nemzetközi fellépés szükséges a rossz levegő minőség miatt, a problémát csak összefogással lehet orvosolni. Ennek érdekében az Agrárminisztérium tárcaközi bizottságot hozott létre, amely figyelemmel kísérte és észrevételeivel segítette az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) kidolgozását.
Napjainkban a légszennyezettség az egyik legjelentősebb egészségkárosító kockázati tényező, amelynek csökkentése érdekében határozott lépéseket tesz az Európai Unió – mondta Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője. Ezért született meg az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, amely levegőterhelés-csökkentési programok megalkotását és végrehajtását írja elő az egyes tagállamok számára. Hazánkban ennek a programnak az előkészítésével a Kft.-t bízta meg az Agrárminisztérium.
Az EU azért alkotta meg az irányelvét, hogy minden ország saját magára vonatkozóan folyamatosan csökkentse a káros anyagok kibocsátását, ezáltal a levegő minőséget javítsa. Az irányelv tartalmazza 2020-ra és 2030-ra az elérni kívánt adatokat a különböző légszennyező anyagokra vonatkoztatva – mondta el Bibók Zsuzsanna, az Agrárminisztérium szakmai főtanácsadója. Komoly mértékű csökkentést kell elérni az országoknak 2030-ra többek között a közlekedés, az ipar és a lakosság területén, ezért széleskörűen kell meghatározni az intézkedés köreit.
Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke előadásában kifejtette, hogy a magyarországi levegőminőség mérését és kiértékelését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat végzi, de szükséges a rendszer fejlesztése. További megfigyelő állomások, emissziós és immissziós adatok szükségesek a környezet állapotának hatékony követéséhez és a levegőminőség javításához. Az országos éves trendek azt mutatják, hogy több károsanyag esetén megfelelő a hazai határérték. A PM10 és a NO2 esetén problémákat okoznak ezek a szennyező anyagok. Utóbbi fő forrása a gépjárműhasználat, míg előbbié a lakossági szilárd tüzelés, kisebb mértékben a közlekedés. Ezen anyagok Európában is gondot okoznak.
A HungAIRy LIFE integrált projektről tartott előadást Riesz Lóránt, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Nemzetközi Projektek Igazgatóságának vezetője. Bemutatta a projekt főbb elemeit, amelyek a levegőminőség javítását célozzák 8 régiót képviselve 10 magyar településen emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával. Végül kitért arra, hogy a projekt sikeres megvalósítása érdekében létrehoznak egy Tanácsadó Testületet, ahová várják a különböző szakterületek és hatóságok képviselőit. A részletekről érdeklődni a hungairy@hoi.hu email címen lehet.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
