Megjelent a Magyarország környezeti állapota című sorozat legújabb kötete, amely az adatközlésen túl értékeli a környezet változásának folyamatait, valamint felhívja a figyelmet a kiemelt környezet- és természetvédelmi témákra. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. gondozásában megjelenő kiadványt tudományos igényességgel, mégis közérthető formában írták meg a téma szakértői, így a szakma mellett a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat.
A most megjelent kötet 13 fejezetben veszi górcső alá Magyarország természeti és környezeti állapotát, nemcsak az aktuális évre alapozva, hanem az előző évekhez képest történt változásokat, trendeket is megismerheti az érdeklődő a rendelkezésre álló, szakmailag megalapozott és elfogadott adatbázisok adatainak, illetve az új tudományos eredmények tükrében.
A környezeti állapot javulása, a természeti erőforrások bölcs hasznosítása, a környezeti szabályozás korszerűsítése kedvez az ökohatékony, fejlett gazdasági szerkezet kialakulásának – ezért is tartja fontosnak a kötetet gondozó Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., hogy évről évre közreadja a kiadványt.
Jelentős egyezménnyel bővült a többoldalú környezetvédelmi megállapodások sora 2017-ben, hatályba lépett a higanyról szóló Minamata egyezmény, amely az egyik legnagyobb környezeti és egészségügyi kockázatot jelentő nehézfém világszintű szabályozását rögzíti. A magyar országgyűlés 2017. május 18-án iktatta törvénybe az egyezményt az Európai Unióval és több EU-tagállammal egy időben. Az egyezmény megtiltja új higanybányák nyitását, hatékony szabályozást nyújt a higany és higanytartalmú anyagok importjára és exportjára, előirányozza a légkörbe, a talajba és a vízbe történő kibocsátás ellenőrzését és csökkentését, a higanyhulladék biztonságosabb tárolásának és helyes kezelésének biztosítását.
Szintén példaként említhető, hogy az Európai Táj Egyezményből adódó kötelezettségnek eleget téve – a Nemzeti Tájstratégia (2017–2026) című szakmai dokumentumban rögzített prioritásokkal összhangban – 2017-ben intenzív munkával folytatódott a tájhasználat és a tájkataszter változásának nyomon követését célul kitűző kutatás.
Az adatok alapján elmondható, hogy csökken a keletkező hulladék mennyisége, javul a szennyvíz- és a hulladékkezelés, de számos területen – többek között a légszennyezettség csökkentésében – van még tennivaló.
A kötet bemutatja a biológiai sokféleség témaköréhez kapcsolódva az eurázsiai hód állományának alakulását és a vele kapcsolatos kihívásokat. Az 1860-as években a Kárpát-medencéből eltűnt hód hosszú szünet után 1990 körül jelent meg újra hazánkban telepítések nyomán. Amíg 2007-ben a hazai állományt 500 fősre becsülték, 2017-ben ennek többszöröse élt Magyarország területén. Szakemberek kimutatták, hogy hódok által lakott vízpartokon nőhet az élővilág sokfélesége, új fészkelőhelyeket találhatnak az énekesmadarak, a kisemlősök száma gyarapodhat és több kétéltűfaj képviselői is megjelenhetnek. Létszámuk növekedésével természetes módon az ember-állat konfliktusok száma is emelkedhet. Megfelelő intézkedésekkel, átgondolt konfliktuskezelési tervvel azonban ezek a helyi problémák jó eséllyel kezelhetőek.
A Kft. és szakmai elődei 5 éve készítik a kiadványsorozatot, a most megjelent kiadványban közel 40 szakember működött közre. A kiadványhoz a Kft. szakmai rendezvényein a nagyközönség nyomtatott formában is hozzájuthat, de a Kft. honlapjáról is ide kattintva letölthető.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.