Bár a rossz levegőminőség legfőbb oka a helytelen lakossági tüzelés, a társadalom nagy része ezzel nincs tisztában, és más szektort tesz felelőssé a légszennyezésért. Ezért fontos a tájékoztatás és a szemléletformálás – mondta Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Fűts okosan! konferencián.
Rácz András előadásában kifejtette, a lakosságnak kiemelkedő szerepe van a települések levegőminőségének alakulásában. A PM2,5 kibocsátásának 85 százalékban, a PM10 kibocsátásának 80 százalékban a háztartások felelősek, az ipar és a közlekedés szerepe 5-5 százalék mindössze. Ezzel szemben a lakosság nem érzi a felelősségét a légszennyezésben.
Az államtitkár elmondta, egy idei közvélemény kutatás adataiból az derül ki, hogy a megkérdezett túlnyomó többsége a közlekedést és az ipart hibáztatja a légszennyezésért és mindössze 15 százalékuk gondolta a helytelen lakossági tüzelést a probléma forrásának. Mindenkinek magának kell tennie azért, hogy a levegő tisztább legyen. Ebben a felmérésben a legfőbb környezetvédelmi problémának a válaszadók többsége a légszennyezést tartotta. Ebből is világosan látszik, hogy szükség van szemléletformáló kampányokra – tette hozzá az államtitkár. Az is kiderült a felmérésből, hogy a lakosság több mint 14 százaléka fűt fahulladékkal (kezelt fa, bútorlap) és egyéb hulladékkal (rongy, műanyag), holott ezt jogszabály tiltja – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Sápy László keramikus a környezetbarát fatüzelésről beszélt a Herman Ottó Konferencia Központban megrendezett konferencián. 4,6 millió ingatlan van hazánkban, ezek jelentős része rendelkezik kéménnyel, amelyeknek csak kisebb része jó állapotú. A fatüzelés előnyei között kiemelte: a fa megújuló energiaforrás (megfelelő erdőgazdálkodás esetén), a fa szállítása rövid szakaszon történik, így regionális szinten megoldható, és nem utolsó sorban gazdaságos.
A faanyag 20 százalékos vagy magasabb nedvességtartalom esetén hosszabb égési időt, alacsonyabb hatásfokot, emellett a berendezésre nézve rövidebb életciklust, sűrűbb karbantartási igényt eredményez, valamint környezetszennyező és gazdaságtalan. 40 százalék fölötti nedvességtartalom esetén a fűtőérték 1,8 kWh/kg, míg a 20 százalék alatti nedvességtartalom esetén a fűtőérték 4,2 kWh/kg. A fa kiszárításával tetemes összeg spórolható meg – fejtette ki a Magyar Cserépkályhások, Kandallóépítők és -gyártók Országos Ipartestületének kályhamestere.
Hazánkban évente közel 3709 ezer tonna lakossági hulladék keletkezik, amelyből közel 800 ezer tonna a biohulladék – ennek a helyben történő felhasználására hívta fel a figyelmet Béres András a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője. Országosan tilos a zöld hulladék elégetése, de az önkormányzatok ettől helyi rendeletekben eltérhetnek. A levegő terheltség mérése során kiderült, hogy egy kistelepülésen azon a napon, amikor zöldhulladékot égettek, a többszöröse volt a légszennyezés, mint a többi városban. Ehelyett a komposztálás több problémára is megoldást adhat.
Fontos kérdés a talajaink állapota a jövőnk szempontjából – emelte ki. Nagyon heterogén hazánk talajainak tápanyag ellátottsága. Sok helyen nagyon alacsony ez az érték. Hatással lehet a lakosság erre, hiszen a saját kertben komposztálással tápanyagot állíthatnak elő, amellyel növelhetik a talaj tápanyag ellátottságát, amellyel ellenállóbbá teszi az éghajlatváltozással szemben is.
A konferenciát egy látványos kéménytűz szimuláció bemutatóval színesítették.
Forrás: MTI, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Az előadások anyagai:
