Sárkányrepülővel az illegális hulladéklerakók ellen

2018-ban immár kilencedik alkalommal tartották meg a hazai környezet- és természetvédelem fejlesztése érdekében végzett legkreatívabb, illetve leginkább előremutató törekvések seregszemléjét, az Ozone Zöld-díj átadó ünnepségét.

 

Magyarország legnézettebb „zöld" besorolású tematikus televíziós csatornája többek között arra keres válaszokat a műsoraiban, hogy miként alkalmazkodhatunk az egyre jobban fogyó forrásainkhoz, vészesen zsugorodó életterünkhöz, miközben azt kutatjuk, hogyan védhetjük meg a „kék bolygót”, valamennyiünk közös hazáját.

 

Napjainkra már teljesen egyértelművé vált, hogy a környezet és a természeti értékek megóvása messze túlmutat az egyes országok lehetőségein, ugyanakkor olyan közös, globális ügyről van szó, amiben mindenkinek, a nagyvállalati körtől kezdve egészen a magánszemélyekig bezárólag egyformán fontos szerepe lehet. Ez a felismerés hívta életre még 2010-ben a magyarországi zöld törekvések elismerésére a televízió által alapított Ozone Zöld-díjat.

 

A hagyományoknak megfelelően idén is öt kategóriában hirdetett győztest a hazai környezet- és természetvédelem legjelesebb képviselőiből összeállított zsűri. Idén összesen 69 pályamű érkezett be, három a nagyvállalati, 13 pedig a kis-és középvállalati kategóriában, az iskolák és szakkörök közül 13-an pályáztak, rajtuk kívül pedig 16 civil szervezet és 25 magánszemély nyújtott be rendkívül figyelemreméltó és eredeti elgondolásokat, illetve projektterveket tartalmazó pályázatot. Az Ozone Zöld-díj hazai környezet- és természetvédelemben betöltött súlyát jól illusztrálja, hogy a rendezvény felett Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója, az alapvető jogok biztosának helyettese vállalt fővédnökséget.

 

A bírálóbizottságban elismert környezet- és természetvédelmi szakemberek foglaltak helyet, élükön a zsűri elnökével, dr. Béres Andrással, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetőjével, dr. Borosnyai Zoltánnal, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének igazgatójával, Urbán Csillával, a HUMUSZ Szövetség elnökével, Kovács Lajossal, a Klímabarát Települések Szövetségének elnökével, Bauer Zsolttal, a béke Nobel-díjas Al Gore vezette globális klímaprojekt európai szervezete, a Climate Reality Project vezetőjével, Antal Alexával, a WWF Magyarország kommunikációs vezetőjével, valamint Kiss Ádám Józseffel, a Zöld Unió vezetőjével és a Global Executive Council tagjával kiegészítve. A zsűritagok között volt továbbá az Ozone Zöld-díj kiemelt támogatója, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója, Haranghy Csaba is.Az átadó ceremónián részt vett az Ozone TV vezetője, Szabó Péter, valamint a Zöld-díj nagykövete, világhírű sportolónk, Kovács „Kokó” István, az Ozone GPS műsorának műsorvezetője is.

 

Dr. Béres András, a zsűri elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy talán még a korábbiaknál is változatosabbak voltak a beérkezett pályaművek, amelyekben már megvalósult projektek éppen úgy szerepeltek, mint elgondolkodtató és kiváló projekttervek, valamint energiahasznosítási, hulladék-felhasználási, és élőhely védelmi innovációk, sőt, még egy új találmány is. A zsűri elnöke elmondta, hogy valamennyi pályázó maximálisan megérdemli az elismerést, és különösen jó látni, hogy a vállalatokon, intézményeken és civil szervezeteken kívül egyre több magánszemély is szívügyének tekinti a „zöld ügyet”, amit legjobban az e kategóriában érkezett pályaművek magas száma bizonyít.

 

Szabó Péter, az Ozone Tv csatornagazgatója elmondta, hogy a csatorna már a megalakulásától kezdve tudatosan lépett a környezet- és természetvédelem propagálásának útjára. A médiának kiemelten fontos feladata, hogy felvállalja, és közvetítse a környezet- és természetvédelem ügyének fontosságát – fűzte hozzá az igazgató.

 

Hagyományos módon, valamennyi kategóriában három helyezettet hirdetett ki a bírálóbizottság. Először a nagyvállalati szekció nyerteseit ismertette Kass Róbert, az NWM Group marketing vezetője. A harmadik helyezést az ágyneműiről híres Billerbeck Kft. vehette át, az általa kifejlesztett és alkalmazott környezetkímélő új gyártási technológiáknak köszönhetően.

 

A dobogó második helyére ez alkalommal a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. állhatott fel, amelynek a 2015-ben bevezetett fenntartható gyepprogramját díjazta a zsűri. E programban a közterületen vadvirágokból álló ágyásokat létesítenek, ezzel is „becsempészve” a városi környezetbe a természetet.

 

2018-ban a nagyvállalatok közül a Budapest Airport Zrt. képviselője vehette át az első helyezésért járó díjat és oklevelet. A Budapest Airport Zrt. napjainkban már az Ország GDP-jének 2 százalékát adja. A budapesti nemzetközi repülőteret üzemeltető cég környezetvédelmi törekvéseinek fókuszában a szén-dioxid kibocsátás radikális csökkentése áll. A 2015-ben meghirdetett Greenport projektnek köszönhetően 44 százalékkal sikerült csökkenteni a reptér egy utasra eső szén-dioxid emisszióját.

 

A magyar nemzetgazdaságban különösen fontos szerepet játszanak a kis- és közepes vállalkozások, ezért a környezetvédelmi törekvések szempontjából egyáltalán nem tekinthető közömbösnek e szektor sem. A kategóriadíjakat átadó Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője kiemelte, a díjazottak munkája egyértelműen azt mutatja, hogy a KKV-szektorban is megvalósítható a fenntarthatóság.

 

A 3. helyezett Masuko Kft. aprított hulladékból állít elő betont, a 2. helyezést kiérdemelt Irota EcoLodge pedig Magyarország első klíma semleges üdülőhelyének létesítéséért érdemelte ki az elismerést. A KKV-kategória első helyezettje, az Auto-Mandy Car Kft. egy egészen egyedülálló alapanyag gyártási technológiának köszönhette a kategória győztesi címet. A társaság a bontóba került gépkocsik üléshuzatait, illetve a légzsákok szövetanyagát hasznosítja újra, textil-divatcikkek előállításához.

 

Mint minden évben, az idén is szépen szerepeltek az iskolák és az óvodák, akiknek Kovács „Kokó” István méltatta a környezettudatos nevelésben betöltött jelentőségét. A harmadik helyezést kiérdemelt Bogyiszlói Általános Iskola a helyi ökológiai értékek védelmét és megismerését célzó tanulmányi versennyel – a Kasztói napok címet viselő programmal – lett dobogós helyezett. A képletes ezüstérmet az Észak-Kelenföldi Óvoda kapta egy tematikus óvodai meseprogram kidolgozásáért, amelyben egy fa életén keresztül mutatják be az óvodásoknak a természetvédelem fontosságát. A kategória első helyének a Nyáregyházi Napsugár Óvoda örülhetett, amely egy megújuló anyagokból létesített és zöld energiával működtetett „öko ovifalunak” köszönhette az aranyérmet.

 

A civilszervezetek mindig is úttörő szerepet játszottak a természet- és környezetvédelem ügyében – mutatott rá dr. Béres András, a zsűri elnöke. A harmadik helyezést elnyert Erdőmentő Alapítvány egy különösen szép, sőt nemes vállalkozással érdemelte ki az elismerést. Az alapítvány értelmi fogyatékos és hátrányos helyzetű gyermekeket von be szervezetten az erdő- és természetvédelmi munkákba, táborozásokkal, ismeretterjesztő és közösségi programokkal színesítve ezt a hasznos munkát. A második helyet a Debreceni Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottsága a DEHÖK érdemelte ki, a biogazdálkodást folytató közösségi kert létesítésével. A zsűri idén a százhalombattai Hulladékkommandó Járőrszolgálat tevékenységét díjazta az első helyezéssel. A szervezet oroszlánszerepet vállalt abba, hogy a város megmenekült egy jelentős környezetkárosítással járó beruházástól.

 

A 25 magánszemély által benyújtott pályázatból harmadik helyezést ért Miklós Bence hulladékgyűjtő szigetet létesítő projektje, a második Greksa Lászlóné ugyancsak a hulladékkezelés és gyűjtés területén végzett munkájáért érdemelt ki a díjat. A hölgy saját lakóhelyén, egy kistelepülésen szervezte meg a szelektív hulladékgyűjtést, valamint létrehozott egy közösségi csoportot a Facebookon „Környezetvédelem a háztartásban" címmel. A kategória győztese Kaposvári József lett, az illegális hulladéklerakók felderítésében és felszámolásában végzett munkássága elismeréseként. Kaposvári József sárkányrepülő segítségével először légi felderítést végzett. A légi fotók alapján a lakókörnyékén összesen 71 illegális hulladéklerakót azonosított be, az ezekről készített adatbázist pedig átadta a hatóságoknak, lehetővé téve a környezetet rongáló lerakók felszámolását, és megelőző intézkedések meghozatalát is.

 

Forrás: Origo