Három jeles szakember vehette át a Herman Ottó Szellemisége Díjat a Föld napján. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ közösen megszervezett rendezvényén 19 kiállító természetvédelmi foglalkoztatókkal, környezetvédelmi játékokkal várta az érdeklődőket a Budatétényi Rózsakertben.
Fiatalok indították el a Föld napja mozgalmat 1970-ben, amelyhez hazánk idén 28. alkalommal csatlakozott – kezdte megnyitó beszédét Gyuricza Csaba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hozzátette: örömteli, hogy az idei rendezvényen is rengeteg fiatalt lát, hiszen a természet szeretetét, a környezet védelmének fontosságát már fiatal korban szükséges elültetni az emberekben. A Föld napja ebben a folyamatban kiemelt jelentőségű, hiszen egy cselekvő ünnep, amely arra szólít fel mindnyájunkat, hogy tegyünk bolygónkért, szűkebb környezetünkért.
A Földművelésügyi Minisztérium Föld napi rendezvényét a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a NAIK közösen szervezte meg, ahol 19 kiállító – köztük az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Magyar Nemzeti Parkok, a Magyar Természettudományi Múzeum – természetvédelmi foglalkoztatókkal, környezetvédelmi játékokkal várta az érdeklődőket.
A Föld napja központi rendezvényén Pro Natura díjakat, valamint miniszteri elismeréseket adtak át, ahol munkatársainkat is kitüntették. Kecskés Mónika, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. jogi referense kitüntetésben részesült a környezetügy, a természetvédelem és az agrárszakképzéshez kapcsolódó magas színvonalú jogi munkájáért, a tanyafejlesztési és zártkerti programhoz kapcsolódó tevékenységéért, valamint Karnis Péter, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. osztályvezetője kitüntetésben részesült a Vidékfejlesztési és a Tanyafejlesztési Programok megvalósítása, pályázatok kezelése területén végzett munkája, népszerűsítő tevékenysége elismeréseként.
A Föld napján adták át a Herman Ottó Szellemisége Díjat is, amelyet a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. elődintézménye 2015-ben alapított, hogy elismerje azon személyek és közösségek munkáját, akik hazai, nemzetközi téren, akár több tudományágban is, a kutatás és tudományos ismeretterjesztés területén kiemelkedő eredményeket értek el, példaértékűt és maradandót alkottak, munkájukkal segítették a környezet- és természetvédelmet, illetve az agrárszakoktatást. A díjat Bárány Rita ügyvezető és Béres András szakmai ügyvezető helyettes adta át.
A Herman Ottó Szellemiség Díj „Környezetvédelem” kategóriában Páldy Anna vehette át, aki 1981 óta dolgozik az Országos Közegészségügyi Intézetben. 1998-tól osztályvezetőként, majd 2002 óta az intézet igazgatóhelyettesi, főigazgató-helyettesi feladatait is ellátta. Fő kutatási területe a környezet-egészségügyi járványtan. Részt vett a környezet-egészségügyi információs rendszer kialakításában, valamint kollégáival kidolgozta és bevezette 2005-ben a magyarországi hőségriasztást. Részt vett a klímaváltozás környezet-egészségügyi hatásainak vizsgálatában, az „Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz” elnevezésű MTA Kutatócsoport munkájában, közreműködött a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. több projektjében, valamint a témában számos előadást tartott a Kft. rendezvényein. Jelenleg környezet-egészségügyi szaktanácsadóként tevékenykedik.
Példaértékű munkájának elismeréseként a Herman Ottó Szellemisége Díjat „Természetvédelem” kategóriában Orbán Zoltán vehette át, aki 1980 óta tagja, 2006 óta elnökségi tagja és alelnöke, 2013 óta szóvivője a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. Dolgozott a Fővárosi Állat- és Növénykertben, valamint nagy sikerrel a Jászberényi Állat- és Növénykertben. Munkájával hozzájárult a lakossági természetvédelem eszköz- és módszerkészletének megújításához, számos új eszközt és módszert dolgozott ki, ezzel növelve a társadalom madárvédelmi aktivitását. Több szakma- és tudományterülethez kapcsolódva – vidékfejlesztés, környezeti nevelés, természetvédelem, madárgyűrűzés, fotózás – hét önálló könyvet írt.
Rónai Ferenc vehette át a Herman Ottó Szellemisége Díjat „Agrárszakképzés” kategóriában, aki 1979 és 2015 között, közel négy évtizeden át dolgozott erdőmérnök-tanárként, majd intézményvezetőként a soproni Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakképző Iskola és Kollégiumban. Intézményvezetőként foglalkozott oktatási feladatok, vizsgák, versenyek, rendezvények szervezésével és lebonyolításával. Karizmatikus személyisége, vezetői tehetsége, tudományos és szakmai munkája meghatározó az intézmény történetében. Jelenleg is az ágazati szakmai érettségi tételkészítő bizottság elnöke. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és elődintézményei felkérésére számos szakmai tankönyv szerzője és lektora. Az erdészeti és vadgazdálkodási szakképesítések szóbeli és írásbeli tételeinek készítésében, lektorálásában hosszú évek óta részt vesz. Szakterületének szakképzési tartalomszabályozóinak kidolgozásában szintén aktív résztvevő.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.